Több százmilliós adósságot görgetnek az egyetemek <br/>

Több százmillió forintos adósságállománnyal működik az integrálódott egyetemek többsége. A hiányt radikális intézkedésekkel is csak nehezen tudják mérsékelni. Bár idén 7 százalékkal nőtt a központi támogatás, a költségvetésnek nincs egyéb forrása. Így az egyetemeknek önerőből kell megoldaniuk az adósságok rendezését.

Az egyetemi integráció során a tradicionálisan több karral rendelkező egyetemek (ELTE, Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem) szervezeti felépítése viszonylag keveset változott, ezért működésük - gazdasági szempontból is - gyakorlatilag zavartalanul folytatódott. A teljesen eltérő pénzügyi hátérrel rendelkező, különböző szervezeti felépítésű és elhelyezkedésű egyetemek egyesülése majdnem minden esetben jelentős gazdasági válságot okozott.

Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint idén a központi költségvetés 126,7 milliárd forinttal támogatja a felsőoktatási intézményeket. (Mindez hétszázalékos növekedés a tavalyi évhez képest). Az egyetemek az állami támogatáshoz részben a képzési-fenntartási normatívákon keresztül jutnak hozzá - összesen 72,2 milliárdot kapnak az intézmények -, a további támogatások 99,3 milliárd forintot tesznek ki.

Az egyetemek és főiskolák az idei évre tervezett saját bevétele 105,6 milliárd forint. Ennek egy része - 45 milliárd forint - az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól folyik be, 35 milliárd a költségtérítéses képzésekből származik. Pályázatokból közel 26 milliárd forintra számíthatnak az intézmények.

A központi költségvetésnek nincs egyéb forrása az állami egyetemek támogatására. Ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek önerőből kell megoldaniuk a felgyülemlett adósságuk rendezését.

Az integrálódó intézmények közül a Semmelweis egyetem került a legnehezebb helyzetbe az egyesülés után. A SOTE, a Haynal Imre Egyetem és Testnevelési Egyetem integrációjával létrejött intézmény induló adósságállománya tavaly elérte az 1,2 milliárd forintot. December végére a közel kilencezer hallgatót oktató egyetem tartozása 1,7 milliárd forintra nőtt, ebből a 60 napon túli öszszeg 182 millióra rúgott. Ennek következtében idén januárban kincstári biztost rendeltek ki az intézmény gazdálkodásának felülvizsgálatára. (A jogszabály szerint kincstári biztost akkor küldenek költségvetési intézményhez, ha hatvan napon túli adósságállománya meghaladja az 50 millió forintot, illetve éves költségvetésének 3,5 százalékát.)

Az orvosi egyetemeken jelentkező hiány főként abból adódik, hogy a betegellátást is folytató intézmények bevételének döntő többségét az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) kapják, az OEP azonban nem fizeti ki a gyógyítás valódi költségeit - vélik az oktatási tárca szakértői. Álláspontjuk szerint az ország négy orvosi egyetemét tekintve az egészségügyi pénztár által ki nem fizetett összeg körülbelül tízmilliárd forint. (A Semmelweis egyetem 32 milliárdos idei költségvetésének csaknem 60 százaléka érkezik az OEP-től, 21 százaléka a szaktárcától, 16 százaléka saját bevétel.)

A Semmelweis egyetemre kirendelt kincstári biztos időközben elvégezte az állapotfelmérést, s várhatóan napokon belül javaslatot tesz a pénzügyi konszolidációra.

A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) szintén jelentős pénzügyi hiánnyal kezdte meg működését. Külső adósságállománya 174 millió forintra rúgott, a belső adósság pedig háromszázmillió forint körül mozgott. A csődhelyzetbe került intézmény élére tavaly kinevezett új rektor, Chikán Attila radikális intézkedésekkel kezdte a nehéz gazdasági helyzetbe került intézmény konszolidálását. Tavaly év eleje óta 121 munkatársat bocsátottak el, átszervezték a karokat, elmaradtak a rendkívüli bérfejlesztések, szorosabbra fűzték a kapcsolatokat az üzleti szférával. Ennek köszönhetően csaknem 130 millió forintot takarított meg a BKÁE, külső adóssága gyakorlatilag megszűnt, a belső hiány pedig 150-180 millióra mérséklődött.

Az egyetemen belül a legnagyobb feszültséget jelenleg az okozza, hogy az államigazgatási karon dolgozók bére átlagosan 15-20 százalékkal haladja meg a közgáz munkatársaiét. Az intézmény vezetősége 3-4 éves bérfejlesztési programmal kívánja csökkenteni a különbséget.

A vidéki intézmények közül a Nyugat-magyarországi Egyetem több mint 200 millió forintos belső és százmillió forintos külső adósságot halmozott mostanáig. A négy önálló egyetemből és főiskolából létrejött intézmény egyelőre elkerülte a kincstári biztost - a külső hiány ugyanis még nem érte el a 4,7 milliárdos összköltségvetés 3,5 százalékát, vagyis 150 millió forintot - a további adósságfelhalmozás megakadályozására azonban már válságtervet készítettek.

Legrosszabb gazdasági állapotban a mosonmagyaróvári mezőgazdasági, illetve a soproni erdőmérnöki kar integrálódott a Nyugat-magyarországi Egyetembe. A szintén soproni pedagógiai és a győri tanárképző főiskolai kar adósság nélkül kapcsolódott új intézményhez.

A Pécsi Egyetem természettudományi kara csaknem 100 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt időszakban, a bölcsészkaron pedig több mint 25 milliós a hiány. A két kar rövidesen intézkedési tervet készít, s amíg ezt az egyetemi tanács hagyja jóvá, nem hosszabbíthatják meg az adjunktusok és tanársegédek nyáron lejáró szerződéseit.

A gödöllői székhelyű Szent István Egyetemen szintén a mezőgazdasági karok termelik a legnagyobb hiányt. Az intézménynek nincs külső adóssága, a belső azonban megközelíti a kétszázmillió forintot.

(Népszava)