Az árvíz sújtotta Csaroda nem kér hullámpala házakat<br/>

Az árvíz sújtotta Csaroda önkormányzata nem engedi, hogy típusépületek, hullámpala házak épüljenek az árvíz által lerombolt otthonok helyére. A beregi település híres műemlékeiről, többek között Árpád-kori templomáról.

"Csak olyan terveket vagyok hajlandó elfogadni, ami figyelembe veszi a település műemlék-környezetét" - mondta Lukovicz Bertalan polgármester, aki a sajtóból úgy értesült, hogy multinacionális cégek 7-8 féle típusházakat építenek fel az árvíz sújtotta térségekben. Szerinte ezek a cégek nyilvánvalóan nyereségorientált módon vesznek majd részt az újjáépítésben, és nem veszik figyelembe a műemlékvédelmi szempontokat, illetve az eredeti tájjellegű építkezés szempontjait.

A polgármester elmondta, hogy a község lakóinak az egyetlen megélhetési forrása az idegenforgalom. Évente 15-20 ezer nyugat-európai turista keresi fel a természetvédelmi területen fekvő Csarodát. "Ha dobozházakat építünk a faluba, senki nem fog idejönni" - vélekedett a polgármester.

Az 1299-ben épült és máig eredeti formájában fennmaradt csarodi templomon is látszanak a víz nyomai. "Az árvíz során az épület alja egy kicsit megszívta magát, ettől dohszag van" - mondta Gál Miklósné, a templom gondnoka. "Amúgy is sok gondot okoz nekünk a talajvíz, most meg az árvíz is" - panaszkodott az idegenvezetői feladatokat is ellátó hölgy.

A templom falán 1975-ben feltárt XIV. századi bizánci freskók alsó részén a vizesedés félreismerhetetlen foltjai látszanak. "Az ábrázolt alakok közül pedig több a magyar Szent Koronán is szerepel" - mondta Gál Miklósné.

A faluban ötven házat kell lebontani - ez a munka a tervek szerint március 29-én indul - és 113-at újjáépíteni. Addig is 76 ember elhelyezéséről kell gondoskodnia a községnek. Ennek érdekében az önkormányzat a nem lakott házak tulajdonosaival hosszú távú, legkorábban szeptember 30-án lejáró bérleti szerződéseket köt. A bérleti díjat ugyanis a védekezés költségei között tudják elszámolni.

Időközben a faluba érkezett Nagy Ákos, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Nyíregyházi Árvízi Koordinációs irodájának vezetője, aki a szükségletek iránt érdeklődött az polgármestertől. Elmondta azt is, hogy a katasztrófa bekövetkezte óta 45 tonna, összesen 13 millió forint értékű tartós élelmiszert és higiéniai cikkeket osztottak ki a bajba jutottaknak. "Az adományok fogadására Nyíregyházán egy 1.200 négyzetméteres raktárt üzemeltetnek; onnan szállítják ki a segélyt az igények szerint" - közölte Nagy Ákos.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 27.)