Járvány elleni fertőtlenítés az ózdi cigánytelepen<br/>

Vas- és fagyűjtésből, kamatos pénzből, családi pótlékből él ezer ember Ózdon, a hétesi cigánytelepen. A mérhetetlen szegénység, a tisztálkodási lehetőség hiánya, a rágcsáló- és rovarveszély is közrejátszott abban, hogy a telepen felbukkant a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója. A romák és az önkormányzat lázas tisztogatásba kezdtek a járványveszély elhárítása érdekében. A városvezetők szerint Ózd képtelen kormányzati segítség nélkül megoldani hat cigánytelepének problémáját.

Az Ózd melletti Hétes nevű cigánytelepet borító szeméthalmok eltakarításával, majd rágcsáló- és féregirtással igyekszik megelőzni a fenyegető agyhártyagyulladás-járványt a tisztiorvosi szolgálat. Ezt követően klórral kezelik az illemhelyek környékét és kimeszelik a házakat. Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert két héttel ezelőtt baktériumfertőzés következtében meghalt egy 11 hónapos csecsemő. Az ÁNTSZ az ózdi települési önkormányzatot felszólította, hogy tegyen sürgős lépéseket a hétesi cigánytelep higiénés körülményeinek javítására, ahol egyébként mindössze egyetlen közkút áll ezer lakos rendelkezésére. A rendkívüli egészségügyi akció végrehajtására egy hetet szán az önkormányzat. Ezt követően derül csak ki, hogy szükséges-e egyéb óvintézkedés a járványveszély felszámolására.

A B típusú gennyes agyhártyagyulladás csak antibiotikummal kezelhető, ellene nincs védőoltás. Az elégtelen higiénés körülmények nagymértékben hozzájárulnak a kór terjedéséhez.

Almási Csaba, az önkormányzat igazgatási osztályvezetője szerint Ózd képtelen önállóan felszámolni a hat, hasonló közegészségügyi állapotú cigánytelepét és elhelyezni a több mint háromezer lakost.

Általános takarítással kezdődött el tegnap a fertőtlenítési akció Hétesen ? tudta meg a Népszava Kótai Aladártól, az ózdi roma kisebbségi önkormányzat elnökétől. A cigánytelep lakosságának közel fele vett részt a munkálatokban. A szemételtakarítás után rágcsáló- és féregirtást kezdenek, majd klórral fertőtlenítik az illemhelyek környékét és kimeszelik a házakat. Erről kötött megállapodást az önkormányzat, az Ingatlan Kezelő Iroda, a szemételszállításra létrehozott kht. és a helyi kisebbségi önkormányzat - mondta Almási Csaba, az ózdi önkormányzat igazgatási osztályvezetője. Az osztályvezető szerint ez csupán "tűzoltás" jellegű akció. Hiszen csak a munkálatok után derül ki, szükséges-e egyéb óvintézkedés a járványveszély elkerülése érdekében. A munkálatok elvégzésére egy hetet szán az önkormányzat.

Mint a lap tegnap megírta, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felszólította az ózdi települési önkormányzatot, hogy sürgősen hozzon intézkedéseket a hétesi cigánytelep higiénés körülményeinek javítása érdekében. Ez azért vált szükségessé, mert két héttel ezelőtt életét vesztette egy 11 hónapos csecsemő, akiről kiderült, halálát B típusú gennyes agyhártyagyulladás okozta. A betegség baktériumeredetű, így cseppfertőzéssel terjed. Későn diagnosztizálva azonban halálhoz vezethet. A fertőző kór ellen még nem áll rendelkezésre védőoltás, így antibiotikumadagolással gyógyítható. A rossz higiénés körülmények nagyban hozzájárulnak a kórokozók terjedéséhez.

Ózdon egy híd választja el a hétesi cigánytelepet a város többi részétől. Ezen csak az megy át, akinek fontos dolga akad a cigányok között. Amint az ember átkel a vasbeton szerkezeten, teljesen ismeretlen világba ér. Kísérőim óva intenek attól, hogy csak úgy sétálgassak a telepen. Mint mondják, rengeteg kiéhezett kutya kóborol a viskók között, és megtámadják az ismeretlen behatolót.

Hétesen az utcákon halomban áll a szemét. Pelenkák, ételmaradékok, használt egészségügyi papír és ki tudja még, mi nem hever az utcákon. A házak szürkék, a telep vége felé már tetejük sincs, csak a puszta falak állnak. Két csontsovány kutya előttem bukkant zsákmányra. Egy patkányt sikerült elkapniuk, amelyet egymással harcolva téptek cafatokra.

Kísérőim megpróbálják elterelni figyelmemet és sietve elvezetnek ahhoz a férfihoz, aki a tisztogatási akciót irányítja. A beszélgetés lassan indul. Mint kiderül, kohómunkásként dolgozott, és emlékszik, hogy művezetők is laktak annak idején Hétesen. Aztán jött a rendszerváltás és a szegények tanyájává vált a telep. Ma már csak ketten maradtak a régi bérlők közül. Az üressé vált viskókba beköltöztek a környék munkanélkülivé vált cigányai. A házakban rengeteg a patkány, az egér, a falakon szinte foltokat alkot a sok csótány.

A telepen mérhetetlen a szegénység. Mint kiderül, a romák egyetlen biztos jövedelme a családi pótlék. Ózdon a hétesi romák nem jutnak munkához, ugyanis nincs többé szükség az alacsonyan képzett munkaerőre. Mivel nagyrészük önkényes lakásfoglaló, a város szociális juttatásaiból is kimaradnak. Az éhezés a legjelentősebb problémája az ottani családoknak.

A lakók a teleppel szemben található meddőben szedik a vasat. A rendszerváltás előtt a kohászat évtizedeken át rengeteg magas vastartalmú selejtet dobott ki a meddőbe, amit most bányásznak ki a cigányok. Egy napi megfeszített munkával 1000 forint értékű vashulladékot lehet a felszínre hozni. Ugyanitt jó minőségű koksz is rejlik, amelyet a romák fűtésre használnak.

Egy faágakkal megrakott kétkerekű taligát tolnak az egyik kalyiba falához. Mondják, otthagyják, mert lejjebb rendőrt láttak. Mint kiderül, a romák másik jelentős jövedelemforrása a falopás. A tüzelőnek használt ágakat egymás közt árulják. Egy talicska fa 1000 forint, de mindenki mosófazékkal vásárol kétszázért. A vasat bányászóknak ugyanis nincs idejük a tüzelő beszerzésére.

A lakók szerint sokan élnek a telepen kamatos pénz kiadásából. Akinek van fölösleges 1000 forintja, 70 százalékos kamatra adja azt kölcsön a következő családi pótlékig.

A telepen az embertelen körülmények ellenére nagy kincsnek számít egy lakás. Amint valaki kiköltözik és erről a lakók tudomást szereznek, rögtön elfoglalják a megüresedett odút. Ennek az az oka, hogy ha egy napig is üres a ház, a szomszédok azonnal nekiállnak a bontásának és a téglák eladásából fedezik napi ennivalójukat.

A cigányok állítják, a város nem törődik a hétesiekkel. Nemrég leszerelték az egyik közkutat a telepen a vízfogyasztás miatt. Ma mindössze egy kút áll az ezer lakos rendelkezésére. Az önkormányzat a rendszerváltás óta egy fillért sem költött az épületek rendbetételére, és sokáig még a szemetet sem szállították el. A lakóknak nincs pénzük tisztítószerre, a vízszámla fizetésére, örülnek, ha enni tudnak adni a gyerekeknek. Szerintük a tizenegy hónapos gyerek halála kellett ahhoz, hogy az évtized óta tartó állapotok megváltozzanak.

(Népszava)

Ajánló: