A magyarok nagy része elégedetlen életszínvonalával<br/>

Vágólapra másolva!
A lakosság túlnyomó többsége az élet élvezetéhez elengedhetetlennek tartja a pénzt. A kelet-európai országok lakosai közül Magyarországon kimagaslóan magas azoknak az aránya, akik elégedetlenek az életszínvonalukkal, és akik úgy vélik, hogy a rendszerváltással romlott az életszínvonaluk.
Vágólapra másolva!

A pénzhez és a pénzköltéshez kapcsolódó viselkedést három tényező határozza meg: az anyagi helyzet, az iskolai végzettség és az életkor. A jobbára kedvezőtlen anyagi körülmények miatt a lakosság túlnyomó többsége az élet élvezetéhez elengedhetetlennek tartja a pénzt.

A megkérdezettek kétharmada vallotta azt, hogy nem szokott haszontalan dolgokat vásárolni. A pénzügyi döntéseket, a takarékoskodást leginkább az életkor határozza meg. A képzettebb emberek inkább gondolják úgy, hogy megéri takarékoskodni.

A válaszadók egynegyede legfeljebb kis mértékben tartja helytelennek, ha valaki eltitkolja jövedelmének egy részét az adóhatóság elől. A szociális segélyeket jogtalanul igénylőkkel szemben viszont szigorúbb a közmegítélés: csupán 6 százalék elnéző velük szemben. Az adócsalást 35 százalék, míg a segélyekkel való visszaélést 60 százalék utasítja el egyértelműen.

A kelet-európai országok lakosai közül Magyarországon kimagaslóan magas azoknak az aránya, akik elégedetlenek az életszínvonalukkal, és akik úgy vélik, hogy a rendszerváltással romlott az életszínvonaluk. Az emberek általában azokkal a területekkel elégedettek, amelyeket közvetlenül befolyásolni tudnak, ilyen például a munkahely.

A nők valamivel nagyobb feszültségben élnek a család jövedelme miatt, mint a férfiak. Ennek a TÁRKI szerint elsősorban az az oka, hogy a nők osztják be a család jövedelmét, ők ismerik a szükséges kiadásokat, és magasabbra becsülik a családi kiadásokra szükséges jövedelmeket is. Korosztály szerint a középkorúak élnek meg nagyobb jövedelmi feszültséget.

A nőknek átlagosan kevesebb barátjuk van, mint a férfiaknak, és nagyobb arányban vannak a nők között olyanok, akiknek egyáltalán nincs barátjuk. Mégis azt vallották, hogy rokoni és baráti kapcsolataiktól ugyanolyan mértékben kapnak segítséget, mint a férfiak, sőt, a segítséget nem kapók között magasabb a férfiak aránya.

Kapcsándi Dóra