Együttműködő közvélemény-kutatók<br/>

Minden közvélemény-kutató cégnek vállalnia kell a felelősséget adataiért, ezzel együtt viszont együtt tudnak működni. Többek között ezt mondták a nagy cégek képviselői. A kérdés előzménye, hogy a Tárki közös munkát javasolt a másik három jelentős közvélemény-kutató cégnek.

Együttműködési megállapodást ajánlott fel a Tárki a másik három jelentős közvélemény-kutató cégnek, miután az utóbbi időben éles viták folytak a pártpreferencia-adatok mérése és publikálása körül. Honlapjukon három levél olvasható a kezdeményezésről, amelyekből többek között kiderül a konkurens cégek reakciója is. Sterk Péter, a Szonda Ipsos általános igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: meglepetéssel hallotta, hogy egy folyó levelezést a Tárki úgy tett ki az internetre, hogy erről a levelező partnereket előzetesen nem értesítette. Szerinte ez mindenképpen a cégek közötti bizalom gyengülését okozza.

A kezdeményezés nagyjából egybeesett azzal, hogy a Tárki januári pártpreferenciai adatai nagymértékben eltértek a másik három cég jelzéseitől, mi több, 1998 óta - amióta mérik Magyarországon a pártpreferenciát - még soha nem volt ekkora különbség egy közvélemény-kutató cég adatai és a konkurens intézetek eredményei között. A közlés után sokan magyarázatot vártak a Tárkitól, a közvélemény-kutatók végül az adatfelvétel hibahatárára hivatkoztak.

Bár a Medián, a Szonda Ipsos és a Gallup is nyitottan fogadta a kezdeményezést, a közös munkát a konkurens viszony mindenképpen befolyásolja. Hann Endre (Medián) elmondta: mint minden cégnek, nyilván a Mediánnak is vannak műhelytitkai, de alapvetően hajlandóak pártpreferencia-eredményeiket megosztani. Ugyanakkor szerinte az adatok elemzése önmagában nem elegendő, így a kérdőívszerkesztéstől a kérdezőbiztosok munkáján át a mintavétel módszeréig sok pont adhat magyarázatot az eltérés okaira.

Sterk Péter, a PMSZ elnöke és a Szonda Ipsos általános igazgatója szerint a szakmai szervezet jó keret a módszertani egyeztetésekre, ugyanakkor úgy vélte: nem lehet nem észrevenni, hogy a Tárki kezdeményezése időben egybeesett az eltérő eredmények év eleji publikálásával. Álláspontja, hogy el kell különíteni a közölt adatokért vállalt felelősséget, hiszen minden cég olyan módszerekkel mér, amilyeneket a legjobbnak tart. A hitelességét pedig a megrendelőnek, illetve a közvéleménynek kell értékelnie.

Érdekes folyamat, hogy két hónappal a nagy vihart kavart Tárki- felmérés után, a márciusi pártpreferenciák hasonló tendenciát mutatnak a cég januárban jelzett adataival. Hann Endre erről úgy vélekedett: a felmérések a listás szavazatok várható megoszlásáról szólnak, így nincs olyan, hogy előbb érzékel egy cég egy folyamatot, hiszen a felmérés a pillanatnyi helyzetet tükrözi.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 2.)