Működőképessége határán dolgozik a mentőszolgálat<br/>

A mentőszolgálat járművei, eszközei cserére, épületei felújításra szorulnak. Az egészségügyi miniszter szerint néhány hónapon belül forrást találhat az égető gondok enyhítésére. Az ország kétszáz mentőállomásának fele nem tart éjjel-nappali ügyeletet, a járművek harmada azonnali cserére szorulna.

Hat állomás felújításra, átalakításra, illetve a gépjármű- és eszközpark cseréjére nyújtotta be igényét az Országos Mentőszolgálat. Egyelőre kérdéses, pontosan milyen változtatásokra jut majd ez évben fedezet, az egészségügyi miniszter, Mikola István ígérete szerint azonban néhány hónapon belül biztosan kerülnek újabb források a mentőszolgálathoz is.

- A sürgősségi betegellátás megújításának legújabb lépései most annyiban különböznek a korábbiaktól, hogy a napi működés biztosítása kapja a hangsúlyt, míg a rendszer fejlesztése másodrendű kérdéssé vált - nyilatkozta Gőbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója.

- A bővítésekre szükség lenne, de a szolgálat napi működése is komoly nehézségekkel küzd. A legutóbbi nagyberuházás már több mint hat éve történt, azóta az állapotok tovább romlottak. Gőbl Gábor szerint egy hosszú távú, 8-10 éves program keretében érhetné el a magyar mentőhálózat a megfelelő feltételeket, s 56 új állomással kellene bővíteni a rendszert. Ma Magyarországon körülbelül 10 ezer lakosra jut egy mentőautó, azonban nem ez mutatja, mennyire felkészült egy ország a sürgősségi esetekre.

- A fontos, hogy a mentési esetek hány százalékában érnek 15 percen belül a beteghez. Míg ez az arány a legfejlettebb országokban 85-95 százalékos, nálunk a sürgősségi hívások átlagosan 75 százalékában ér az időhatáron belül a helyszínre a segítség. Ha a fejlesztések megvalósulnak, várhatóan 80-85 százalékra javulhat ez a statisztika - mondta Gőbl Gábor.

A mentőknek egyébként a riasztástól számított egy percen - éjszaka két percen – belül meg kell kezdeniük a vonulást.

A tíz évnél idősebb vagy félmillió kilométert futott mentőautókat le kellene selejtezni, ám jelenleg erre alig van lehetősége a mentőszolgálatnak. Ebben az évben ötven, jövőre kétszáz jármű éri el a tízéves életkort, Összesen négyszáz autó érett a cserére, ám idén csak 113 újat vásárolhat az OMSZ - mondta el a Népszavának Tóth Attila vezető mentőtiszt. A szervezet 1234 járművet üzemeltet, ebből a mentésben 972 vesz részt.

Az OMSZ nemrégiben hat helikoptert kapott a honvédségtől, ezek mentési célú átalakítására, sőt még átfestésére sincs pénze a szervezetnek. Az átalakítás és működtetés évente egyenként 60 millió forintba kerülne.

Az országban kereken kétszáz mentőállomás működik, de csupán ezek fele teljesít huszonnégy órás szolgálatot, s mindössze 110 helyen dolgozik orvos vagy mentőtiszt. Az állomások egy része nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak.

A fővárosban húsz éve még 137 mentőautó futott, majd bizonyos átszervezések, illetve a Pest megyei szervezet bővítése nyomán e szám csökkent – mondta dr. Andics László, a budapesti mentőszervezet vezető főorvosa. Két évvel ezelőtt már száz alá került a riasztható egységek száma. Jelenleg 86 kocsi szolgálhatná a fővárost, 15-20 százalékuk azonban folyamatosan áll, ezért 65-70 mentőautónál több nem vethető be. Oka ennek - többek között - a túlmunkára engedélyezett évi mindössze 200 óra, valamint a szervezett létszám hiánya.

A fővárosban hét roham- és 28 esetkocsi dolgozik, melyek semmiképp nem állhatnak le, mert ezzel veszélybe kerülne a mentés. A hiány a szállításban okoz jelentős csúszásokat, hiszen naponta 600-700 beteget kell kezelésre, vizsgálatra, majd onnan otthonába szállítani.

A járműpark egyébként - a viszonylag új rohamkocsikat leszámítva - nagyrészt lefutott, belső berendezésük is rendkívül elhasználódott.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. december 7.)