Magyarország hajlik a kompromisszumra a nagymarosi vízerőmű ügyében<br/>

Az újabb tárgyalási javaslatban Magyarország nem zárkózna el a részletes, tételes elszámolástól. Ez bizonyítaná a szakértők szerint a magyar ökológiai kárigények jogosságát. A héten a szlovák félnek elküldött tárgyalási javaslatban Magyarország több pontban is hajlik a kompromisszumra.

"Magyarország a további bősi tárgyalások sikere érdekében több kompromisszumra is kész, lés ezt jelezte a héten Szlovákiának megküldött javaslatban" - közölte Bartus Gábor kormány főtanácsadó pénteken. A dunai kormánybiztosi titkárság helyettes vezetője elmondta: mivel Szlovákia a múlt év végén megküldött válasz dokumentumában érzékeltette, hogy a nagymarosi vízierőmű felépítésének elmaradásáért kártérítésre tart igényt, Magyarország nem zárkózna el a részletes, tételes elszámolástól. Ezért javasolja, hogy végezze el ezt a munkát egy közös jóvátételi és költség-elszámolási bizottság. A magyarok szerint ez az elemzés igazolja majd a Hágai Nemzetközi Bíróság nullszaldós elszámolásra vonatkozó javaslatának megalapozottságát. Sőt, bizonyítja a magyar ökológiai kárigények jogosságát is.

Az újabb tárgyalási javaslatban Magyarország figyelembe vette azt is, hogy Szlovákia nem kívánja a korábbi államközi szerződést felváltó újabb megállapodás kidolgozásakor a rendezés jogelveinél, többek között az Európai Unió joganyagát is figyelembe venni. Ezért ez a magyar elvárás egy kevésbé hangsúlyos helyen kerül megemlítésre.

A legutóbbi szlovák válasz-dokumentumból kitűnt, hogy a szomszédos állam nem lelkesedik a tulajdoni hányad elosztására tett magyar javaslatért. Ez arra vonatkozott, hogy szűnjön meg az egyes létesítményekben lévő 50-50 százalékos tulajdoni hányad, és mindkét ország csak a saját területén lévő javak felett rendelkezzen. Azaz, Szlovákia a bősi és a dunacsúnyi, Magyarország a dunakiliti létesítmény teljes tulajdonát szerezze meg. Ez a korábbi indítvány már kimaradt a héten Szlovákiának elküldött tárgyalási javaslatból.

Bartus elmondta: továbbra sem tartják megfelelő kalkulációnak, hogy Magyarország bősi energiarészesedése megegyezik a beruházási hányaddal, amelyet 14 százalékban jelölt meg Szlovákia. Ugyanakkor értékelve, hogy Szlovákia nem zárkózott el eleve Magyarország bősi energiarészesedésének megfelelő többletvíz átadásától, ideiglenesen elfogadnák az említett 14 százaléknak megfelelő többlet-vizet. Ennek átadását mielőbb kéri a magyar tárgyaló partner. Ez annyit jelentene, hogy éves átlagban a Duna vízhozamából az Öreg-Dunába átadott 17-18 százalékos vízmennyiséget 29-30 százalékra lehetne emelni. Viszonyításként: a középvízhozam 2.200 köbméter másodpercenként. Ez a többlet vízmennyiség nem elhanyagolható az ökológiai viszonyok javítása során. A végleges többlet-vízmennyiségről a Hágai Nemzetközi Bíróság ajánlásának megfelelően, az ökológiai igények részletes értékelését követően az energia-részesedés pontosabb meghatározásával állapodhatnának meg.

Alapvető kérdésekben a magyar tárgyaló fél fenntartja korábbi álláspontját. Ezek közé tartozik, hogy nem épül meg a nagymarosi vízierőmű, a hajózási feltételeket a Szap alatti szakaszon hagyományos folyószabályozással javítanák, ugyanakkor Magyarország egy újabb megállapodás részeként elismerné a dunacsúnyi létesítményt.

A magyar tárgyaló partner nem zárkózik el attól a szlovák igénytől sem, hogy az egyes szakmai kérdéseket előzetesen, szakbizottságokban vitassák meg. Ugyanakkor kifejezte igényét, hogy azokban az elvi kérdésekben, amelyekben a múlt év végi szlovák válasz alapján közeli a két ország álláspontja, már most jussanak egyezségre, és ennek eredményét foglalják jegyzőkönyvbe. Ugyanígy készítsenek listát azokról az elvi kérdésekről, amelyekben még nincs egyetértés, illetve határozzák meg, milyen módon juthatnak megegyezésre e területeken is.

(MTI)