Félő, hogy a kormány ígérete ellenére nem gyorsítja fel az árvízvédelmi programot - vélik szakértők. Gyakran elhangzik, hogy a munka intenzitását fokozni kell, a gátépítési projekt megvalósítása tíz évről a felére csökken. Ennek azonban nincs látszata. Az eredeti elképzeléseket tükrözi a költségvetés.
A kormány 2000. október 31-i határozatában rögzítette, hogy a januárban még tízévesre tervezett árvízvédelmi programot lerövidítik: 2005 végére be kell fejezni a 720 kilométeres gátszakasz építését. Ezt erősítette meg nemrégiben Fónagy János vízügyi miniszter is. Mint mondta: a korábbi árvizek arra ösztönözték a kormányt, hogy öt év alatt hajtsa végre a tervet.
Erre a programra a kormány 60 milliárdot szánt. Ha felére rövidítené a végrehajtás idejét, évente az eredeti 6 milliárd helyett a kétszeresét kellene e célra fordítani. Bár a kétéves költségvetés parlamenti vitája előtt a kormány már döntött a program felgyorsításáról és Borókai Gábor kormányszóvivő is azt nyilatkozta, figyelembe vették ezt a költségvetés készítésekor, a 2001. évi büdzsében gátépítésre 5,9 milliárd szerepel, s hasonló összeget szánnak erre 2002-ben is.
Szekeres Imre (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke elmondta: a költségvetési vita idején a kormányhatározatot nem ismerte. A kormány az árvízvédelmi program felgyorsítására vonatkozó kijelentése azonban megalapozatlan, hiszen a szükségesnek csupán töredékét szánta erre a 2001-2002-es a költségvetésben - mondta Szekeres Imre. A bizottsági elnök elmondta: a költségvetési vitában több olyan módosító indítványt terjesztettek elő, amely több pénzt adott volna az árvízvédelemre, ám ezeket nem fogadták el.
A kormány kijelentésének átgondolatlanságát mutatja az is, hogy a mostani kártalanítás költségeit is a tartalék felhasználása helyett a minisztériumoktól veszi el. Végképp érthetetlen, hogy éppen azoktól, amelyek érintettek az árvízben - szögezte le Szekeres Imre. A gátépítés felgyorsításának ígérete propagandafogás - véli Szekeres Imre. Igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha végeznének valamit, miközben semmi nem történik.
Március elején, az árvízi katasztrófa kezdetekor az MSZP frakcióvezetője levélben fordult a kormányhoz, jelezve: szavazataikkal segítik a költségvetés módosításának elfogadását annak érdekében, hogy az árvízvédelem többletforrását előteremtsék - tudta meg a Népszava. Burány Sándor, a szocialisták országos elnökségének tagja úgy tudja, erre mindeddig semmilyen válasz nem érkezett. A frakció költségvetési munkacsoportjának vezetőjeként hozzátette: elképzelhető, hogy a költségvetést módosítani kell, ám erre semmi jel nincs. A kormány taktikája az, hogy beszél a segítésről, miközben érdemi intézkedés nem történik. A munkát valóban fel kell gyorsítani, ám a jelek szerint ezt a kormány halogatja.
A költségvetés módosítására - úgy tűnik - valóban semmi szándék. Fónagy János egy héttel ezelőtt úgy nyilatkozott: szükséges és elégséges az az összeg, ami a büdzsében szerepel.
Pedig az előirányzat emelésének fontosságát a költségvetési bizottság fideszes alelnöke is elismeri. Mádi László szerint azonban ennek fedezetét vagy átcsoportosítással, vagy az inflációs prognózis emelése miatt adódó várható többletbevételekből lehetne fedezni.
Új stratégiát kellene kidolgozni az SZDSZ frakcióvezetője szerint. Szent-Iványi István úgy véli, most kellene koncentrálni a pénzeket, s a négy Tisza-menti szomszédos (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia és Románia) kormányának összefogása is nélkülözhetetlen lenne. A magyar kormány azonban késlekedik ez ügyben is.
Nagyon sok más esetben - például a státustörvény és az autópálya-építés kapcsán is - ugyanez történt - hívta fel a figyelmet Szent-Iványi István. - A kormány nagyszabású programokat hirdet meg, s aztán csak az első kapavágásig jut el. A többit, éppen a munka és a költségek nagyobbik részét a következő ciklusra hagyja - mondta a frakcióvezető. Hozzátette: ezt nem tartja helyesnek, hiszen a kormány ígéreteit nem a következő 4 év terhére, hanem saját ciklusán belül kellene rendeznie.
(Népszava)
Ajánló:
Korábban:
(2001. április 5.)