Szigorodó bevándorlás: öt év lesz a tartózkodási idő<br/>

Újabb rohamra számíthatnak a közigazgatási hivatalok. A parlamentnek benyújtott idegenrendészeti törvénymódosítási javaslat ugyanis háromról öt évre tervezi kitolni azt az időt, amelyet Magyarországon kell eltölteni a letelepedni szándékozó külföldieknek. Eközben a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak még a jelenlegi hátralékot sem sikerült teljesen ledolgoznia.

Tavaly novemberben, amikor kineveztek, még 1998-as elintézetlen ügyek tömegét találtam, holott a törvényes ügyintézési idő négy hónap - mondja Lakatos László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal igazgatási főosztályának - ahová a bevándorlási ügyek is tartoznak - jelenlegi vezetője. Az azóta eltelt öt hónap alatt 1800 határozatot hoztak, s ezzel gyakorlatilag feldolgozták az 1998-99-es hátralékot. Az 1999-es évből már csak kínai állampolgárok elintézetlen ügyei maradtak, ez az 500 kérelem azonban amiatt áll, mert bizonyos dokumentumokat - a kínai közjegyzők által hitelesített iratokat - nem fogadhatnak el. Jelenleg a Külügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium folytat egyeztetéseket a kínai hatóságokkal, hogy mely szerv által kiállított dokumentumok tekinthetők hivatalosnak.

A hivatalvezető úgy látja, ha sikerül ebben az ütemben haladniuk, év végére hat hónapra is leszoríthatják egy-egy bevándorlási kérelem elbírálásának idejét. Ehhez azonban az is kell, hogy a Belügyminisztérium (BM) által nyár közepéig finanszírozott négy szakember szerződését meghosszabbítsák. Ezen a speciális szakterületen ugyanis rendkívüli a szakemberhiány. Bár Lakatos László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője sikeresnek tartja eddigi munkájukat, úgy érzékeli, hogy a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának vezetője nem értékeli törekvéseiket, sőt munkájukat sem segítik kellő mértékben.

Mivel a parlament előtt lévő idegenrendészeti törvény módosítása azt a javaslatot tartalmazza, hogy a jelenlegi - a bevándorlás feltételéül szabott – hároméves tartózkodási időt hosszabbítsák meg öt évre, rosszul járnak azok, akik az új jogszabály megjelenéséig nem adják be kérelmüket. Várhatóan a törvény a már beadott kérvényekre nem vonatkozik - tette hozzá a hivatalvezető. Lakatos szerint a kérelmezők maguknak és a hivatalnak is sokat segítenek, ha a hiánypótlásokat a lehető legrövidebb idő alatt teljesítik. Tapasztalatok szerint az ügyek elhúzódásának hátterében leggyakrabban a dokumentumok késedelmes beszerzése áll.

Az államigazgatási törvény szerint a felettes szervnek kötelessége felhívni a közigazgatási hivatalok figyelmét a négy hónapos határidő túllépése miatti mulasztásos törvénysértésre - reagált Lakatos László kijelentéseire Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának vezetője. Mint mondta, amennyiben a közigazgatási hivatal nem tartja be a határidőt, a BM - hivatalból vagy akár az ügyfél kérésére - magához is vonhatja a kérelmet. Erre még nem volt példa, igaz, nagyon sok panasz érkezik hozzájuk a Fővárosi Közigazgatási Hivatal késlekedése miatt. Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: keresik annak lehetőségét, hogyan segíthetnének a hivatalnak, de szerinte belső átcsoportosítással is lehetne gyorsítani az eljáráson. Felhívta a figyelmet arra is: az idegenrendészeti törvény módosításával megszűnik a bevándorlási engedély, azt a letelepedési engedély váltja fel. Hogy ezt a státust milyen feltételekkel kaphatja meg a kérelmező, arról még folyik a parlamenti vita.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 8.)