Kérdéses, fizet-e az állam a biztosított lakóingatlanok után<br/>

Megoszlanak a jogi vélemények arról, számíthatnak-e a kormány által ígért támogatásra azok, akiknek otthonát megrongálta vagy megsemmisítette az árvíz és volt biztosításuk. Nem értenek egyet a jogászok abban, kaphat-e a károsult ugyanazért a kárért két forrásból kártalanítást. A mostani ígéretek szerint mindenkinek fizet az állam, így a biztosítottaknak is. Ugyanezt garantálják a biztosítótársaságok is.

Egyelőre nem egyértelmű, kaphat-e állami támogatást is az, akinek az árvíz során megrongálódott vagy összeomlott ingatlana biztosított volt. Korábban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szakemberei állították: kétszeres finanszírozásra biztosan nem lesz.

Megoszlanak a jogi vélemények arról, kaphatnak-e támogatást a károsultak két forrásból. Ilyen esetben két jogi megközelítés lehetséges - tudta meg a Népszava Kolláth György alkotmányjogásztól. Egyrészt egy kárért egy kártalanítás jár. Ha az állam által finanszírozott újjáépítés kártalanításnak minősül, akkor nincs joga kétszer ugyanazt az összeget megkapnia a károsultnak. Ám az állami pénz tekinthető támogatásnak is. Ebben az esetben a két pénz teljesen független egymástól: az állam csupán azért nyújt támogatást, mivel önerőből nem tudnák újjáépíteni otthonaikat. Kolláth álláspontja szerint ebben az esetben indokoltabb támogatásnak tekinteni az árvízi pénzeket.

Hasonlóan vélekednek az érintettek is. - Teljesen természetesnek tartom, hogy az állami kötelezettségvállalás kiterjed a biztosítótársaságok ügyfeleire is - mondta Jüttner Csaba, Vásárosnamény polgármestere. Olyan fővédvonal szakadt ugyanis el, amely - ha épen marad - megvédhette volna a lakosokat s amelyről éppen az államnak kellett volna gondoskodnia. A polgármester hozzátette: a biztosítási összeg nem többletbevétele az ügyfeleknek, hiszen ők éveken át fizették a díjakat.

Hidasi Gábor ügyvéd úgy véli, csupán egy forrásból jogosultak a kártérítésre a beregiek. A biztosító és az állam által fizetett pénz jogcíme teljesen eltérő - mondta. A biztosítótársaságok ugyanis kártalanítás jogcímén azért térítenek ügyfeleiknek, mert korábban megállapodást kötöttek velük: ha a szerződő rendszeresen biztosítási díjat fizet, szükség esetén számíthat kártérítésre. Az állam viszont esetileg vállalt térítést azért, mert a katasztrófa volumene ezt megkívánja, s érdeke, hogy ne maradjon fenn az ostromállapot a Felső-Tisza mentén. Az állam tehát azért fizet, mert nem biztosította azokat a feltételeket, amelyekkel a polgárok saját erejükből képesek lennének orvosolni ekkora kárt.

Az eltérő jogcím ellenére sem fordulhat azonban elő a kétszeres finanszírozás - figyelmeztet Hidasi Gábor. Ebben az esetben ugyanis bűncselekményt követnek el a károsultak s káron nyerészkedés miatt felelősségre vonhatók. Aki két forrásból számíthat kártalanításra, annak a Ptk. értelmében kárenyhítési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, ha az állam vállalja a kártérítést, azt jelenteni kell a biztosítónak. Ekkor a biztosító csak az ingóságokra és a melléképületekre fizet.

Lehetséges azonban, hogy a károsult pénzben kéri az állam támogatást. Igaz, ebben az esetben sokkal rosszabbul jár. Akinek ugyanis új otthont építenek, az természetesen az új ház értékének megfelelő állami támogatást kap. (Ám ebben az esetben 15 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be a házakra.) Akinek pénzben adnak kártalanítást, az a károsodott ingatlan értékének megfelelő összegre számíthat. Ez pedig akár tizede is lehet az új értéknek - vélik az OKF szakértői.

A biztosítótársaságok állítják: nekik minden esetben fizetniük kell. - A biztosító a szerződés értelmében kártalanítást fizet a károsultnak. Ennek alapja egy Ptk.-n alapuló magánjogi szerződés, amin egy kormányhatározat nem változtathat - szögezte le Horváth Andrea, az AB-AEGON vezérigazgató-helyettese.

- Biztosan mindkét forrásból kapnak pénzt a beregiek. Így valóban előnybe kerülnek azok, akiknek biztosításuk volt. Ez nem méltánytalan, hiszen akkor is hátrányosabb helyzetben maradtak volna a szerződés nélküliek, ha az állam nem ad támogatást - mondta Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Jelentős átfedés azonban nincs, hiszen az állami támogatás csupán a lakóépületekre terjed ki, míg a biztosító fizet a melléképületek, az ingóságok, termények után is.

- Most úgy tűnik, két forrásból számíthatnak pénzre ezek a károsultak - mondta Kozári László ezredes, az OKF főtanácsosa. Az biztosan nem érvényesíthető, hogy a biztosítási pénzeket közvetlenül az OKF-nek utalják a társaságok. A szerződések értelmében ez az ügyfélnek jár, s ők nyilvánvalóan ragaszkodni fognak ehhez. Pedig célszerű az lenne, ha mindenki csupán egy forrásból kapna pénzt az elpusztult otthonára. A kormány képviselői és a biztosítótársaságok még tárgyalnak egymással, s próbálnak megoldást keresni arra, hogyan kerülhető el a kettős finanszírozás.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 9.)