Szabvány iskolákra <br/>

Az Oktatási Minisztériumban rendelet készül az iskolák építési szabványairól, ugyanis egyre több iskolaépület válik már életkora miatt is veszélyessé. Tavaly emiatt huszonhét iskolát kellett felújítani. Egy önkormányzatok által készített felmérés szerint 40-50 milliárd forintra lenne szükség, ha visszamenőlegesen is érvényesíteni kellene az új szabványokat.

Tavaly 27 életveszélyessé vált iskolát kellett felújítani vagy átalakítani állami támogatásból 2,4 milliárd forint értékben. Ebből az önkormányzatok 900 millió forintot álltak - közölték a Magyar Hírlappal a Belügyminisztériumban. Ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az iskolák java része, főként a kisebb településeken meglehetősen rossz állapotban van - állítják a szakemberek.

Az önkormányzatok 1999 óta nem kapnak állami támogatást dologi kiadásokra, saját bevételeikből pedig nem jut fejlesztésre - indokolja a helyzetet Nádor Rudolfné, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A múlt héten a szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola Rákóczi utcai épületében szakadt be az egyik tanterem mennyezete. Az eset szerencsére reggel történt, így gyerekek még nem voltak az osztályban. Mint kiderült, az iskola 1929-ben a gazdasági világválság idején készült, a födém építésekor takarékos megoldást alkalmaztak, s a beton szabályosan szétporladt a tetőzeten.

Az iskolaépületek állapotáról eddig nem készült országos felmérés. Szakértők szerint főként a múlt század eleji általános iskolák épületei számítanak technológiailag elavultnak. A második világháború utáni tantermek ugyan már kő és beton felhasználásával készültek, ám ezek a rohammunkában felhúzott épületek is sok "technikai meglepetést" rejtenek. Nagy gondot okoznak az önkormányzatoknak a hetvenes években emelt, könnyűszerkezetű, úgynevezett Claps-rendszerű iskolák is.

Az államigazgatási egyeztetés után - egy hónapon belül - életbe léphet az a miniszteri rendelet, amely pontosan meghatározza az új iskolák építésügyi és műszaki szabványait - tudtuk meg Környei Lászlótól, az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárától. Lapunk úgy tudja, a rendelet a bővítésre, felújításra váró iskolákra is vonatkozik, de nem teszi kötelezővé minden tanintézet átalakítását. Egy önkormányzatok által készített felmérés alapján több tízmilliárd forintra lenne szükség, ha visszamenőleg érvényesíteni akarnák az új szabványokat.

Az új jogszabály pontosan meghatározza az egyes termek méretét. Így például a szertárnak minimum 18 négyzetméter alapterületűnek kell lennie, egy csoportszobának pedig minimum 26 négyzetméternek, amelyben legalább 2,5 négyzetméter jut egy gyerekre. A tervezet szerint egy tanterem mérete minimum 52 négyzetméter. A tornatermekhez tartozó öltözőknél előteret alakítanak ki, hogy ne lehessen belátni a gyerekekre. A rajztermet egyenletes szórt fénnyel kell megvilágítani.

A rendelet tervezete a XXI. század követelményeihez igazodva az informatika, kémia és fizika szaktantermek speciális igényeit is figyelembe veszi - közölte Torba Nándor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. Fontos az is, hogy a tereket könnyen át lehessen alakítani nagyobb és kisebb csoportok befogadására. Lényeges, hogy közösségi tereket és aulákat is kialakítsanak. Ezeket adott esetben nem csak az iskola, hanem a település lakossága is használhatja különböző összejövetelekre. A rendelet lehetővé tenné azt is, hogy a pedagógusoknak a jelenleginél nagyobb beleszólásuk legyen az iskolák megtervezésében - mondta Torba Nándor.

(Magyar Hirlap)