Kellerék elvesztették a pert az Országimázs Központtal szemben<br/>

Első fokon pert vesztett Keller László és Veres János szocialista képviselő az Országimázs Központtal (OK) szemben. A politikusok azt akarták elérni, hogy az OK tételesen számoljon el szerződéseivel. A bíróság elismerte, hogy az OK okot adott a pereskedésre, de nem tartotta elég pontosnak a képviselők keresetét. Javasolta ugyanakkor, hogy Kellerék fellebbezzenek az ítélet ellen.

Az Országimázs Központ jogi képviselője, Szalay Péter a bíróság korábbi döntése szerint megjelölte a 2000-ben kötött 216 darab szerződés tárgyát és a szerződő fél nevét. A felpereseknek - Keller László és Veres János szocialista képviselőknek - a lista alapján bizonyítaniuk kellett, hogy a szerződések valóban közérdekű adatokat tartalmaznak. A felperesek jogi képviselője, Répászky Miklós szerint egyértelműen közérdekű adatokról van szó, mivel az OK közpénzeket használ fel. Az ügyvéd azt kérte a bíróságtól, hogy ezzel kapcsolatban hallgassák meg tanúként Majtényi László adatvédelmi biztost, akinek már született korábban egy állásfoglalása a közérdekű adatokkal kapcsolatban.

Szalay ugyanakkor nem tartotta szükségesnek Majtényi meghallgatását, mert szerinte az OK eddig is mindent megtett a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében. Ennek igazolására benyújtotta a Közbeszerzési Értesítő több példányát, melyekben az OK pályázati kiírásai, illetve az eredményhirdetések megtalálhatók. Utalt arra is, hogy a Parlamentben többször szóba kerültek a szerződések, és a képviselők minden esetben kaptak választ a kérdésükre.

Szalay ugyanakkor nem tartotta irányadónak Majtényi ajánlását, mert szerinte a közbeszerzési törvény tartalmazza, hogy mely adatokat nem lehet üzleti titokként kezelni, és ők ennek megfelelően jártak el. Vagyis a szerződések üzleti titkot képeznek.

A felperesek ügyvédje szerint ugyanakkor nem az volt a per tárgya, hogy eddig mi látott napvilágot a szerződésekkel kapcsolatban, hanem az, hogy a 216 darab szerződés vajon közérdekű adatot tartalmaz-e.

A bíróság a felek meghallgatása után kihirdette ítéletét, melyben elutasította a felperes keresetét. A döntést egyrészt azzal indokolta a bíró, Madarász Anna, hogy az országgyűlési képviselőknek közjogi és nem polgári jogi keretek között kell érvényesíteniük jogaikat. Vagyis Kelleréknek a Parlamentben kellett volna kikérni a szerződéseket, és ha ott visszautasítják őket, akkor indíthatnak pert. Kellerék ezzel szemben levélben fordultak az Imázsközponthoz, majd a visszautasító válasz után egyrészt képviselőként, másrészt magánemberként indítottak pert.

A bíróság szerint ugyanakkor azt is meg kell határozni, hogy mi számít adatnak. A bíró szerint ugyanis a 216 darab szerződés rengeteg adatot tartalmaz; ezekből kellene kiválasztani, melyek a közérdekű adatok. Ezeket a felpereseknek pontosan meg kellett volna határozniuk ahhoz, hogy a bíróság eldönthesse, valóban közérdekűek-e az adatok. "Így azonban túl általános volt a kereset" - mondta a bíró.

Madarász ugyanakkor elismerte, hogy az alperes okot adott a pereskedésre, mivel Kellerék megkeresésére nem a törvényben rögzített 8 napos határidőn belül válaszoltak, illetve válaszukban nem jelölték meg, hogy a képviselők hol találják a hivatkozott adatokat. Ezért az OK-nak kell megfizetnie saját perköltségét.

A bíró maga is javasolta, hogy a felperesek fellebbezzenek a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy ebben a precedens értékű perben irányadó ítélet szülessen.

Keller László az ítélethirdetés után az [origo]-nak azt mondta: mindenképpen fellebbeznek. Erre az ítélet kézhezvételétől számítva 15 napon belül lesz lehetőségük. Répászky Miklós, Kellerék ügyvédje hozzátette: másodfokon megpróbálják majd részletezni, mely adatokat tartanak közérdekűeknek. "Bár amíg nem látjuk a szerződéseket, elég nehéz megmondani, mi abból konkrétan a közérdekű" - mondta az [origo]-nak az ügyvéd.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 28.)