Csak az SZDSZ nem támogatja a státustörvény tervezetét<br/>

Az SZDSZ-en kívül az összes parlamenti párt támogatja a státustörvény tervezetét. Az előterjesztéssel szemben az MSZP élt még kritikával, amellett, hogy a kezdeményezés mellett van. A státustörvény lényege, hogy a magyar nemzetiségű, de nem Magyarországon élőket kedvezményekhez - beutazás, munkavállalás - juttassa. Minden kérelmezőnek - aki magyarnak vallja magát és a kerületileg illetékes magyar szervezet is ajánlja - a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolványt adnának.

Az Országgyűlés ma kezdte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, státustörvény néven ismertté vált törvényjavaslat általános vitáját. A Martonyi János külügyminiszter által ismertetett javaslatot az SZDSZ kivételével minden parlamenti párt támogatta.

A pártok közül az SZDSZ-en kívül az MSZP kritizálta az előterjesztést azért, mert szerintük a javaslat előterjesztőjének egyeztetnie kellett volna a szomszédos országokkal és az Európai Unióval. Tabajdi Csaba, a párt frakcióvezetője elmondta, a szocialisták pontosító jellegű módosító indítványokat kívánnak benyújtani a javaslathoz. A legnagyobb ellenzéki párt emellett támogatja az előterjesztést.

A kormánypártok mind a törvényjavaslat mellett állnak. A Fidesz szerint a státustörvény elfogadása hozzájárul majd a magyarság 80 éves Trianon-problémájának megoldásához. Az FKGP azt ítélte fontosnak az előterjesztésből, hogy különbséget tesz a hazájukat önkéntesen elhagyók és az önhibájukon kívül az anyaországból kikerülők között. Az MDF szerint a javaslat üzenetértékű. Több párt, így az MDF és a MIÉP is kiemelte, hogy a javaslat szerint a magyarság igazolásának alapja önkéntes. A MIÉP itthon is kiállítana magyar igazolványt.

Az SZDSZ élesen kritizálta az előterjesztést. A szabad demokraták attól félnek, hogy a törvény erősíti majd a szomszédos államokban élő magyar kisebbséggel szembeni ellenérzéseket. "Ez a törvényjavaslat ? nem a nemzeti összetartozás, hanem a becsapás, a szemfényvesztés törvénytervezete" - közölte Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka.

Németh Zsolt fideszes külügyi államtitkár ezzel szemben úgy véli, a státustörvény jelentősen hozzájárul a határokon átívelő nemzeti integrációhoz. Más fideszes képviselők szerint a törvényjavaslat megállíthatja a határon túli magyarok asszimilációját. Kiemelték, több közép-európai ország rendelkezik hasonló törvénnyel.

A kormány úgy becsüli, hogy az elkövetkező években mintegy 800 ezren fogják kiváltani a kedvezményekre jogosító igazolványt, aminek előfeltétele az illetékes határon túli szervezet ajánlása mellett az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Magyarországon, illetve ne jelentsen idegenrendészeti, nemzetbiztonsági kockázatot. A kedvezmény megilleti a magyar nemzetiségű személyek nem magyar nemzetiségű házastársát és közös háztartásban nevelt kisgyermekeiket is.

A magyar külügyminisztérium szerint jelenleg több mint 750 ezer határon túli magyar fontolgatja komolyan, hogy még az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt bevándorol Magyarországra, de ezek több mint fele meggondolhatja magát, és otthon maradhat, ha a budapesti parlament elfogadja a státustörvényt.

A kabinet a kedvezmények körébe beépítette a családtámogatást is: ennek értelmében a legalább kétgyermekes határon túli magyar családok gyermekenként minimum évi 20 ezer forintos támogatásban részesülnek, amennyiben magyar oktatási intézménybe járatják gyermekeiket.

A kormány szerint a törvényjavaslat elfogadása az elkövetkező két évben hozzávetőleg 8-9 milliárd forint kiadást jelent majd a büdzsének, amit az általános tartalékból fedeznének.

A parlament elnapolta a törvényjavaslat általános vitáját.