Mint a 4-es metrónál: nincs költségvetési felhatalmazás<br/>

Logikai bukfencbe keveredett a kormány a fővárosi közlekedésfejlesztés kapcsán - vélik szakértők. A metróperben azt kifogásolta a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem volt országgyűlési felhatalmazás a támogatásról, s ennek fedezete nem szerepelt a költségvetésben sem. A 250 milliárdos beígért program esetén, úgy tűnik, egyiket sem hiányolják.

Jogászok szerint kifogásolható, ahogy a kormány a főváros közlekedési fejlesztését kezeli. Míg a 4-es metró perében többek között azzal utasították el a főváros 100 milliárdos keresetét, hogy nincs országgyűlési felhatalmazás, addig ennek hiánya a 250 milliárdos programcsomag kapcsán fel sem merült. A metróper elutasító ítéletét a Legfelsőbb Bíróság azzal indokolta, hogy azért nem érvényes a szerződés, mert a beruházás részleges állami finanszírozása valójában az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás.

Az államháztartási törvény értelmében ugyanis az önkormányzatoknak nyújtott támogatásokat a költségvetésről alkotott jogszabályban hagyja jóvá az Országgyűlés. Mindezt tehát elegendő lett volna évről évre a költségvetési törvényben megszavazni - mondta Gárdos István, a metróperben a fővárost képviselő ügyvéd.

Érdekes tehát, hogy míg a metró kapcsán kifogásolták, hogy a költségvetésben nincs meg a fedezet, ez ezúttal nem akadály. Éppúgy, ahogy a 4-es metró esetén megtalálhatták volna a forrást - ha akarják -, nyilván elő lehetne teremteni a szükséges összeget most is - jelentette ki Gárdos István. 1998 őszén nem azért nem számoltak ezzel a költséggel, mert nem volt fedezet, hanem mert nem akartak erre költeni. Azzal indokolták a projekt mellőzését, hogy a felszíni közlekedés javítása élvez elsőbbséget. Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter nyíltan meg is fogalmazta, hogy megváltozott a preferencia - emlékeztetett az ügyvéd.

Jogi visszásságnak tartja Vajda Pál főpolgármester-helyettes is, hogy míg a metró támogatását a kormány szerint minden évben jóvá kellett volna hagyni, ebben az esetben nem tartották szükségesnek szerepeltetni terveiket a 2 éves költségvetésben.

Mádi László, a költségvetési bizottság fideszes elnöke szerint azonban ezen problémák felvetése a 250 milliárdos terv esetén korai, hiszen később ezek majd rendeződnek. - Ez egyelőre nem elfogadott programcsomag, csupán kormányzati szándék. Ha a kormány elfogadja majd a pontos feltételeket, akkor a költségvetés módosításával vagy a nélkül megteremtik a megfelelő jogi formát. Ennek lehetőségeit, illetve az ütemezést még vitatják - mondta Mádi László. Az alelnök szerint mindez szeptemberre kialakul. Szerinte a kezdeti stádiummal magyarázható az is, hogy az idei költségvetés tervezésekor ezt a 250 milliárdot nem vették figyelembe.

Pénzügyi szakemberek nem látnak esélyt arra, hogy mindez költségvetési módosítás nélkül lehetséges lenne. Pótköltségvetésnek azonban mindeddig semmi jele.

Szekeres Imre, a parlament költségvetési bizottságának elnöke elmondta: három forrás lehetséges a 250 milliárd előteremtésére. A költségvetésen kívül a magántőke és az uniós források vonhatók be. Ahhoz, hogy a következő egy évben érdemi lépés történhessen, a feladatoknak szerepelni kellene a büdzsében. Hiába lenne tehát országgyűlési felhatalmazás, nincs forrás.

Jogilag nem vall következetes, egységes logikára a kormány magatartása - szögezte le Kolláth György alkotmányjogász. Érdekes azonban, hogy a 250 milliárdos ígéret kapcsán nem szerepelnek azok a fékek, amelyekre a Legfelsőbb Bíróság ítélete hivatkozik. Felmerül tehát a kérdés, hogy ha ezek a kardinális elvek - a parlament egyetértése és a közpénzek átláthatósága - fontosak voltak a metróberuházás kapcsán, akkor miért nem fontosak ebben az esetben - mondta az alkotmányjogász. A tárgyalásokhoz és a döntés-előkészítéshez valóban nem kötelező a parlamenti felhatalmazás. Lehetséges tehát, hogy a végső döntéshez szükséges jogi garanciákat, így a felhatalmazást is csak később szerzik be - tette hozzá Kolláth György

A főváros számára ez politikai csapdát jelent - figyelmeztetett az alkotmányjogász. A kormány terveire ugyanis nem mondhatnak sem igent, sem nemet a Városháza vezetői. Ha ugyanis nem fogadják el, akkor úgy tűnhet, mintha a kormány számára fontosabb lenne a főváros, mint saját maga számára. Ha elfogadják a központi programcsomagot, akkor mások szakmai és politikai prioritásai szerint kell megvalósítaniuk a projektet annak ellenére, hogy közlekedési koncepciójuk kidolgozott.

Munkareggelire hívja Demszky Gábor főpolgármester Orbán Viktor miniszterelnököt a 250 milliárdos közlekedésfejlesztési programcsomag ügyében. A főpolgármester emlékeztetett: a fővárosi közlekedési koncepciót mindeddig azért nem sikerült elfogadni, mert a kormányzati megszorítások ellehetetlenítették ezt. A Városháza vezetője Orbán Viktorhoz írott levelében reményét fejezte ki, hogy ezek az akadályok most elhárulnak.

A főpolgármester a konkrét feladatok között megemlítette a 4-es metró megépítését is. A metróper tanulságaira utalva figyelmeztetett: nem csak a tartalmi célokat kell egyeztetni, tisztázni kell az eljárásmódokat is. Demszky szerint vitathatatlan garanciát kell nyújtani a főváros polgárainak arra, hogy az egyeztetett programok megvalósulnak.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 6.)