Orbán Viktor szerint a NATO-csatlakozáskor történelmi baleset történt

Orbán Viktor miniszterelnök Martonyi János külügyminiszter kíséretében kedden a Fehér Házban találkozott Richard Cheney amerikai alelnökkel, és fogadta őt George Bush elnök. Orbán a NATO-bővítéssel kapcsolatban történelmi balesetnek minősítette, hogy Szlovénia kimaradt az első körből. A magyar felek arról is szóltak, hogy a vízumkötelezettség problémát jelent a magyarok számára.

"Most már nem arra van szükség, hogy egymás kölcsönös megsemmisítésére alkalmas eszközöket tartsunk fenn, hanem olyan minőségű fegyverek kellenek, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután Martonyi János külügyminiszter kíséretében kedden a Fehér Házban találkozott Richard Cheney amerikai alelnökkel, és fogadta őt George Bush elnök.

Bush tájékoztatta a magyar vezetőket arról a - kedden a későbbi órákban teendő - bejelentéséről, amely a rakétavédelemmel kapcsolatos amerikai stratégiai elképzelésekre vonatkozik. Az eszmecsere után Orbán és Martonyi a Fehér Ház kertjében újságírók előtt beszélt a találkozó lefolyásáról. Orbán - anélkül, hogy részleteket közölt volna a még el nem hangzott Bush-bejelentés tartalmáról - pozitívan értékelte a rakétavédelemmel kapcsolatos új amerikai gondolkodásmódot. Hozzátette: még hónapok kérdése, hogy kiderüljön, milyen esetleges szerepe lehet a rakétavédelemben Európának, illetve Magyarország szűkebb térségének, Kelet-Közép-Európának.

Orbán elmondta: a NATO további bővítését illetően Magyarország úgy látja: azzal, hogy az előző bővítési körből kimaradt Szlovénia, "történelmi baleset" történt. Magyarország számára ez azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy bár a NATO déli szárnyához tartozik, nincs meg a közvetlen földrajzi kapcsolata a szövetséggel, és "NATO-sziget" maradt.

"Magyar nemzeti érdekből és a szlovénok iránti rokonszenvből is amellett érvelünk, hogy Szlovénia tagja lehessen a NATO-nak. Hasonló a véleményünk Szlovákiáról, ahol a legutóbbi NATO-bővítés óta kedvező, demokratikus fordulat történt. Szlovákiára is igaz azonban - miként minden más országra, köztük Romániára is -, hogy a NATO-tagsághoz szükséges feltételeket a lehető legszigorúbban teljesíteni kell" - mondta a magyar miniszterelnök. Mint hozzátette, Magyarország "mind az eszével, mind a szívével a legerőteljesebben támogatja" a balti államok NATO-tagságát is.

Orbán szólt arról, hogy a vízumkérdés továbbra is problémát jelent. "Furcsa helyzet, hogy Magyarország az egyik szövetségese az Egyesült Államoknak, és ehhez képest még mindig megalázó procedúrának kell alávetniük magukat azoknak a magyaroknak, akik az Egyesült Államokba akarnak jönni. Az állampolgárok szintjén is meg kell, hogy jelenjen a nagypolitikában érvényesülő stratégiai szövetség" - mondta a magyar kormányfő. Martonyi ehhez hozzátette: a kérdést felvetette Colin Powellnek, és biztatóbb választ kapott, mint eddig bármikor. A miniszter ugyan ígéretet nem tehetett, hiszen a vízumpolitika törvényhozási kérdés is, de az amerikai kormányzat látja, hogy ez Magyarország számára fontos kérdés. Martonyi János bizakodásának adott hangot, hogy ebben az ügyben a közeljövőben előre lehet lépni.

Azzal kapcsolatban, hogy a Robert Zoellick amerikai külkereskedelmi főképviselő által a szellemi tulajdon - azon belül egyebek közt a szabadalmak - védelmében frissen közzétett dokumentum kiemelt "figyelő listára" helyezi többek között Magyarországot, Martonyi János elmondta: magyar részről ezt magalapozatlannak tartják. "A lista nem jelent olyan nagy megszégyenítést, rajta van például az Európai Unió is" - jegyezte meg a külügyminiszter. Martonyi szerint a nemrég elfogadott magyar rendelet teljes mértékben megoldást jelent az amerikai gyógyszeripar gondjaira. "Úgy tűnik, hogy az amerikai gyógyszeriparnak nem teljesen ez az álláspontja" - mondta Martonyi, és úgy vélekedett, hogy ez olyan technikai részletkérdés, aminek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Reményét fejezte ki, hogy a konzultációk eredményeként meg lehet győzni az amerikai felet a magyar álláspont helyességéről.

Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő elmondta: Martonyi János és Colin Powell találkozóján jónak értékelték a kétoldalú együttműködést, mind a politikai szövetségesi, mind a gazdasági-kereskedelmi-befektetési kapcsolatok terén.

A szóvivő tájékoztatása szerint Martonyi megerősítette, hogy Magyarország számára a transzatlanti kapcsolat erősítése és az európai integrációban való részvétel nem alternatívája egymásnak, hanem a két törekvés egymás mellett érvényesül. Magyar részről úgy látják, segíteni tudnak abban, hogy Amerika és Európa között bizalmon alapuló együttműködés alakuljon ki, és ne legyen félreértés se a NATO jövőjét, se az európai védelmi-biztonsági politika céljait illetően.

Az amerikai külügyminiszter jelezte magyar tágyaló partnerének: George Bush amerikai elnök - a keddi nap folyamán később elhangzó, rakétavédelemmel kapcsolatos bejelentése után - tárgyaló küldöttséget meneszt mind az európai szövetségesekhez, mind Oroszországhoz és Kínához. Magyarország üdvözli azt az amerikai szándékot, hogy e konzultációk figyelembe vételével fogalmazzák meg a rakétavédelmi rendszer megteremtésére vonatkozó végleges álláspontot.

Colin Powell érdeklődött a délkelet-európai, közelebbről a macedóniai helyzet magyar megítélése felől. Martonyi János szerint segíteni kell Macedóniát a többnemzetiségű társadalom megteremtésében. A macedón vezetésnek párbeszédet kell folytatnia a lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbséggel, és megadni a neki járó jogokat. Ilyen például a tetovói albán egyetem létrehozása.

Martonyi közölte: miközben tárgyalni kell a macedóniai albán kisebbség politikai szervezeteivel, ki kell zárni a terrorizmust és minden erőszakos cselekményt. A macedón helyzet megoldásához az Egyesült Államok segítséget kíván nyújtani, és ez egyben azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok jelen van és jelen lesz Délkelet-Európában - közölte a magyar külügyminiszter.

(MTI)

Korábban:

(2001. április 30.)