Ma dönt az OVB az MSZP népszavazási kérelméről <br/>

Az Országos Választási Bizottság (OVB) ma dönt az MSZP által kezdeményezett referendum ügyében - tájékoztatta lapunkat Máthé Gábor, az OVB elnöke. A testület ülésének összehívásáig csupán a szocialisták négy kérdése érkezett meg. Így az SZDSZ és az MDF által korábban felvetett témák természetesen a mai ülés napirendjén nem is szerepelnek.

A MSZP-nek a sorkatonaság eltörléséről, a nyugdíjemelésről, a Munka törvénykönyvéről és az ingyenes nyelvvizsga bevezetéséről szóló négy kérdése közül a legtöbb alkotmányossági aggály a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban fogalmazódott meg. Más - az alkotmányon és a népszavazási törvényen túlmutató - politikai, célszerűségi, netán gazdasági szempontokat azonban a referendum kiírása során az OVB s a parlament nem is mérlegelhet.

A törvényi követelmény szerint a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Jutasi György, az OVB alelnöke elmondta: a bizottság a kérdés mellett az aláírásgyűjtő-ív formai kellékeit is tüzetesen megvizsgálja. Mérlegelés tárgya, hogy az MSZP négy kérdése egyszerre szerepelhet-e az aláírásgyűjtő-íven vagy sem. Ha nem, kérdésenként külön íveket kell nyitni, de ekkor az OVB-nek négyszer kétszázezer aláírást kellene hitelesítenie. A szavazással kapcsolatban nincsenek ilyen kétségek: egy lapon kell minden kérdést feltenni. Az aláírások a gyűjtőívekről hozott jogerős döntést követő négy hónapig gyűjthetők. Az OVB esetleges elutasító határozata ellen az Alkotmánybíróságtól lehet jogorvoslatot kérni. A referendum időpontját úgy kell kitűzni, hogy a szavazás ne essen nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra. Ha az OVB az aláírásgyűjtő-ívet hitelesítette, ugyanazon kérdésben nem nyújtható be újabb kezdeményezés a népszavazás megtartásáig.

A jogszabály szerint az aláírásgyűjtés eredményéről az OVB elnöke tájékoztatja a T. Ház elnökét, aki a kézhezvételt követő ülésen a plénum előtt is bejelenti azt. A parlament 15 napon belül dönt a népszavazás elrendeléséről, a konkrét kérdésekről, valamint a népszavazás költségvetéséről. A referendum időpontját a köztársasági elnök a határozat közzétételét követő 90 napon belüli időpontra tűzi ki.

Az SZDSZ hétvégi országos tanács az ügyvivő testületre bízta, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) döntése után hasznosítsa az ülés vitáján elhangzott javaslatokat és elképzeléseket. Az SZDSZ ezt követően dönt kezdeményezéséről, amelyben az állami korrupcióval kapcsolatban indítanának népszavazást.

A Magyar Demokrata Fórum az egyházi törvény módosítása kapcsán fontolgatta a referendum lehetőségét. Valójában csak e néhány hét áll a két párt rendelkezésére ahhoz, hogy megfogalmazzák a saját népszavazási kérdéseiket.

A BM Központi Hivatalának választási főosztályán elmondták: az általános választások napján, valamint az azt megelőző és azt követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni, és népszavazást tartani. A várható költségeket illetően nem kívántak becslésekbe bocsátkozni.

Mint ismeretes, az 1997. november 16-án megtartott népszavazás a NATO-tagságról 1,7 milliárd forintba került, ahogy arról Kuncze Gábor akkori belügyminiszter tájékoztatta a parlamentet. Miután az általános parlamenti választások előkészítése - a technikai és pénzügyi szinten - már elkezdődött, a referendum megszervezése az apparátust is "idő előtti" erőpróba elé állítja. A BM központi hivatalánál elmondták: a költségek nagysága nem a szavazásra föltett kérdések számától függ. Ám a referendummal kapcsolatos kiadásokat növeli, ha a közel százezres választási apparátust többször kellene mozgósítani.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 24.)