Késik az agrárszektor környezetvédelmi programja <br/>

Magyarország forintmilliárdoktól eshet el a nemzeti agrár-környezetvédelmi program megindításának további halogatásával, és a késlekedéssel uniós csatlakozásunkat is veszélyeztetjük. Noha a program megkezdését két éve parlamenti határozat írja elő, a földművelésügyi tárca mindeddig egyetlen fillért sem különített el erre a célra.

Még az idén legalább egymilliárd forintot kellene fordítani az agrár-környezetvédelmi program megkezdésére, hogy legyen esélyünk 2004-től az uniós támogatások elnyerésére - állítja Ángyán József, a Gödöllői Szent István Egyetem Környezet-gazdálkodási Intézetének a vezetője. A késlekedésnek beláthatatlan következményei lehetnek - hangsúlyozza a szakember. Magyarország uniós csatlakozását veszélyeztetjük, ráadásul évente több tízmilliárd forintos SAPARD- (az unió előcsatlakozási alapja) pénzektől eshetünk el, ha tovább halogatjuk a program beindítását. Brüsszeltől ugyanis kizárólag az ökológiai követelményeket teljesítő agrárprogramok kaphatnak támogatást.

Ángyán szerint idén legalább egy, a program hatásait felmérő kísérletet meg kellene indítani az erre a célra korábban kijelölt 25 mintaterületen. Lemérhetnék, hogy a gyakorlatban hogyan működnek a különféle ökológiai programok, hogyan fogadják ezeket a gazdák, és hogy ténylegesen milyen többletköltséget jelent számukra az uniós követelmények teljesítése. Erről ugyanis egyelőre csak becsült adatok készültek. Nem lehet tovább várni a program működéséhez szükséges intézményrendszer és infrastruktúra kiépítésével sem, hangsúlyozta Ángyán József.

Az ökogazdálkodás feltételeit rögzítő program már két éve elkészült, megindítását 1999-ben a 2253. számú parlamenti határozat írta elő.

Tavaly 6,5 milliárd forintot kellett volna elkülöníteni a program megkezdésére, de a földművelésügyi tárca (FVM) 2000. évi költségvetésében egyetlen fillért sem különített el a programra. A helyzet idén sem változott.

A közelmúltban Simon József (MSZP) kérdést intézett a parlamentben az agrártárca vezetőjéhez, tudakolván a program elmaradásának az okait.

A minisztérium akkori vezetője, Boros Imre a tárca támogatási lehetőségeinek szűkös voltával magyarázta a késlekedést, hozzátéve: az agrárgazdasági célok megvalósítása során - földalapú növénytermelési támogatás, belvízlevezető csatornák építése, gyommentesítési program stb. - eddig is fordítottak pénzt agrár-környezetvédelemre. Mindezt érdeklődésünkre Fésüs István, az FVM illetékes osztályvezetője is megerősítette. Fésüs szerint a kérdés súlyával Boros utóda, Vonza András is tisztában van, s biztosra vehető, hogy a jövő évi költségvetésben többmilliárdos összeggel az agrár-környezetvédelem is szerepel majd. Fésüs szerint a kétéves késést még be lehet hozni. Az utóbbi időben kirobbant botrányok - kergemarha-kór, száj- és körömfájásjárvány - egyaránt az ökológiai gazdálkodás fontosságára figyelmeztetnek.

Évente tehát 250 milliárd forintnak megfelelő uniós forrást kaphat Magyarország, ha a terveknek megfelelően 6 millió hektárnyi területen az uniós követelményeknek megfelelően megvalósul a környezetkímélő gazdálkodás. Ennek menetrendjét, részleteit taglalja a Tiszta környezetből egészséges, különleges minőségű és biztonságos élelmiszert mottóval kidolgozott, Brüsszelben elismeréssel fogadott program.

Mostanában a Környezetvédelmi Minisztérium is mind erőteljesebben követeli az agrártárca felelősségi körébe tartozó, bár valójában tárcaközi program megvalósítását. Mint Tardy János helyettes államtitkártól megtudtuk, a Természetvédelmi Hivatal már befejezte az érzékeny természeti területek megóvását szolgáló program előkészítését. Kilenc ilyen "tesztüzemet" jelöltek ki, s a startvonalon már csak a kormányhatározatban szereplő, de az FVM által régóta visszatartott pénzre várnak.

(Magyar Hirlap)