A Magyar Hírlap információi szerint csaknem félmilliárd forint tőkeinjekcióval kívánja megsegíteni az elmúlt években több százmillió forintos veszteséget, 300 millió forintos banki tartozást, 60 milliós vízdíj-hátralékot felhalmozó Hortobágyi Halgazdaság Rt.-t a tulajdonosa, a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM). Az erről és a hortobágyi tórendszer sorsáról szóló előterjesztést várhatóan még ebben a hónapban megtárgyalja a kormány.
Mint Turi-Kovács Béla megerősítette: a halgazdaságot nem privatizálják, a részvénytársaság továbbra is 100 százalékos állami tulajdonban marad. Fontos változást jelent, hogy a haltermelést és a természetvédelmi értékeket elkülönítik. A tavak egy része - köztük a madárcsapatok legfontosabb pihenőhelyének számító Öreg-tavak - a jövőben a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) kezelésébe kerülnek. A HNP-nek kell viszont a továbbiakban a páratlan élővilággal rendelkező tórendszer működtetésének fedezetét megteremteni. A szükséges pénzt, - köztük a halgazdaság megsegítésére szánt újabb százmilliókat - végső soron a környezetvédelmi célalapból (kac) a KÖM biztosítja.
Turi-Kovács Béla múlt heti hortobágyi terepszemléjét követően már meghozta az első fontos lépéseket a halgazdaság ügyében. Menesztette a még Pepó Pál időszakában kinevezett igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, s helyükre saját, többségében jogász végzettségű bizalmi embereit ültette. A döntést a miniszter a helyi sajtónak az rt. veszteséges gazdálkodásával, a tárca hivatalos közleménye viszont "a halfeldolgozó környezetvédelmi szabályokkal ellentétes" működésével magyarázta. A tárca sajátos megfogalmazása egy különleges, régóta kifogásolt helyzetre utal. A környezetvédelmi tárca halgazdaságának feldolgozóüzeme a szintén a tárcához tartozó nemzeti park területén szennyvíztisztító hiányában időnként természetkárosító módon működik.
A Hortobágyon megoszlanak a vélemények a tárca tervezetéről. A nemzeti park vezetői előrelépésként értékelik az Öreg-tavak státusváltását, noha maradtak fenntartások a tórendszer működtetésének finanszírozása kapcsán. Több szakértő viszont kifejezetten elhibázottnak tartja a KÖM reorganizációs elképezését. Megítélésük szerint nem lenne szabad egyetlen forint közpénzt sem költeni a csődhelyzetbe került halgazdaság megmentésére.
Az ÁPV Rt.-től 1997-ben került a környezetvédelmi tárcához a halgazdaság. A komoly tőkehiánnyal küszködő cég az elmúlt években már többször kapott kisebb-nagyobb kormányzati támogatást. Bár az rt. az utóbbi időben jelentős hiteleket is felvett, és adós maradt a vízdíjak kifizetésével, tavaly 130 millió forintos adózás utáni negatív eredményt, azaz veszteséget produkált. A cég vezetői visszatérően a tavi madárállomány falánkságával magyarázzák a veszteséget, - 100 millió forint értékű hal elpusztítását fogják a halakra - de ezt a természetvédők határozottan cáfolják. Lánszki Imre miniszteri kabinetfőnök szerint nem elképzelhetetlen, hogy a halgazdaság korábbi vezetői a cég privatizációjára számítva szándékosan tették veszteségessé a céget. A KÖM ezért is ragaszkodik a halgazdaság megtartásához. A lap úgy tudja, hogy a kormányhatározat elfogadását követően válságmenedzserként miniszteri biztos irányítja majd az rt. gazdálkodásának átszervezését.
(Magyar Hirlap)
Ajánló:
Korábban:
(2000. július 6.)