Harcigép-beszerzés nem szerepel a kétéves költségvetésben <br/>

A katonai vezetés legfelsőbb köreiben nem cáfolták, de nem is erősítették meg a hírt, amely szerint a kormány fontolgatja: belevágjon-e a harcigép-beszerzésbe vagy a döntéssel megvárja a jövő évi választásokat. Fideszes politikusok is úgy vélekednek, az EU-csatlakozás időpontjának ismertté válásáig a kormány számára az a legjobb, ha az ügyet "lebegteti". Úgy tudjuk, a minisztériumban készült összehasonlítás azért "sántít", mert a svéd vadászoknál a jelenlegi, az amerikaiaknál pedig egy átalakítás utáni műszaki és harcászati képességeket vettek alapul.

Néhány katonai megfigyelő szerint két oka lehet annak, hogy a harcigép-beszerzés ügyéről hetek óta hallgat a kormány. Vagy az, hogy a kabinet már eldöntötte: az amerikaiakkal köt üzletet, de kivár. Ez esetben az Egyesült Államok ajánlatának összehasonlítása a svéd-angol ajánlattal egyszerű színjáték. De oka lehet a hallgatásnak az is, hogy a kabinet saját ígérete és elszánása ellenére mérlegeli a beruházás kockázatának hazai és külpolitikai tényezőit. Erre utal például az is, hogy a katonai vezetés legfelső köreiben nem cáfolták, de nem is erősítették meg a hírt, amely szerint a kabinet fontolgatja: belevágjon-e a beszerzésbe, avagy várjon vele a jövő évi választásokig.

Biztosan azt lehet tudni, hogy a Honvédelmi Minisztérium elkészítette a harcirepülő-beszerzésre adott svéd-angol, illetve amerikai ajánlat összehasonlító elemzését és eljuttatta a kormányzati szervekhez. A Népszava értesülései szerint a szaktárca az Egyesült Államok hadrendből kivont, jelentős korszerűsítésre szoruló, "öreg" F-16-os AB vadászait tartja beszerzésre alkalmasabbnak a negyedik generációs Gripeneknél.

A dokumentum összeállítóitól kiszivárgott hírek szerint az összehasonlítás alapvetően azért "sántít", mert a svéd vadászoknál a jelenlegi, az amerikaiaknál azonban egy kiterjedt modernizációs program végrehajtása utáni műszaki és harcászati képességeket vették alapul.

Nyilvánosan minden érintett fórum cáfolja, hogy lenne végleges kormánydöntés a harcigép-beszerzésről, informálisan azonban a katonai és a politikai körök több tagjától úgy tudjuk: Magyarország vezetése elkötelezte magát a tengerentúli nagyhatalomnak.

A kecskeméti repülőalakulatnál mindenki úgy tudja, a fejlesztési tervek az F-16-osokra készültek, és néhány pilóta, illetve szerelő már részt vett Amerikában a géptípusra szervezett tanfolyamon. Informátoraink állítják, az egyszerre tíz gép befogadására, valamint tárolására és a gépek kiszolgálására alkalmas hangár F-16-osokra van méretezve. A tervek a kifutópálya meghosszabbítását, valamint a repülőparkírozó jelentős kibővítését is tartalmazzák. A lapunkat tájékoztatók úgy tudják, hogy a beruházásoknak az a része, amelyik a repülőtéri irányítás korszerűsítésével kapcsolatos, NATO-pénzből valósul meg. De a többit nekünk kell finanszírozni. Mindennek ellentmond a honvédelmi miniszter egy korábbi nyilatkozata, amelyben Szabó János állította, a bezárt, majd továbbra is katonai repülőtérként működtetett pápai légibázison fogadják majd a beszerzendő nyugati vadászokat.

- A Magyar Légierő égető kérdésére rossz választ adott a kormány - jelentette ki a lapnak Hollósi Nándor nyugállományú mérnök-vezérőrnagy, a honvédség vezérkari főnökének volt helyettese. Szerinte a szűkös költségvetéssel indokolt "kényszerbeszerzés" 160-200 milliárdos tétele évekre megterheli a honvédelem büdzséjét és jelentősen leredukálja a humánprogramokat. Brüsszel soha nem azt kérte Magyarországtól, hogy erején felül vállalkozzon azonnali hadieszköz-beszerzésre. A tábornok szerint nem igaz az a hivatkozási alap, hogy NATO-nyomás alatt vagyunk, hiszen a szövetségesek elfogadták: még néhány évig felújított MiG-29-esekkel védjük hazánk légterét. A MiG-ekről folytatott tárgyalások huzavonájáról azt tartja: a németeket és az oroszokat is sikerült magunkra haragítani. De az sem tett jót a hírnevünknek, hogy a nyugati gépbeszerzés pályáztatása elmaradt - mondotta Hollósi Nándor.

Orbán Viktor miniszterelnök 1998-ban, a kormányváltás évében határozottan leszögezte: az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a nyugati harcigép-beszerzést. Ennek függvényében egyezkedett közel egy évig a szakminisztérium a német-orosz konzorciummal a MiG-29-esek NATO-sításáról - mondta a Népszavának Juhász Ferenc, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista alelnöke. Majd utalt arra a tavalyi országgyűlési határozatra, amely a haditechnikai fejlesztés megkezdését a 2006-tól 2010-ig terjedő időszakra tette. Ez a határozat olyan jogi kötelem, amit a kormány nem léphet át. De a kétéves költségvetésben sem szerepelnek a repülőbeszerzéssel kapcsolatos kiadások időarányos milliói - jelentette ki. Juhász egyébként úgy látja, ha eldöntötte a kormány az ügyet, ha nem, ha tett ígéretet az amerikaiaknak, ha nem, érezhető az elbizonytalanodás. Kétségtelen, hogy a választások előtt lefújni is nagyon kínos a beszerzést, de felvállalni is veszélyes - érvelt a politikus.

Mátrai Márta, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke elzárkózott az üggyel kapcsolatos kérdéseinktől. Magukat megnevezni nem kívánó fideszes politikusok azonban elmondták, a kormány számára most a legjobb megoldás az ügy "lebegtetése". A katonapolitikai helyzet sem indokolja, hogy a kabinet ebben a ciklusban döntsön arról, milyen gépeket vásároljon vagy béreljen Magyarország. Az országgyűlési választások előtt ez a Fidesz szempontjából nem is lenne szerencsés. Ugyan a párt rokonszenvez az új amerikai vezetéssel, de várható uniós csatlakozásunk miatt sem szabad a kormánynak elköteleznie magát. A Fidesz politikusai úgy vélik, ha lezárulnak az uniós tárgyalások, s ismertté válik a csatlakozás időpontja, újból elő lehet venni a kérdést.

Borókai Gábor kormányszóvivő kérdésünkre azt mondta: nem tudja, hogy a nemzetbiztonsági kabinet mikor foglalkozik a vadászgép-beszerzéssel. Arról sincs információja, hogy felvetődött volna a gépbeszerzés elhalasztása.

(Népszava)