Egyházi jog lehet a válás kimondása is

Ha az egyházi házasság a polgárival egyenértékűvé válik, akkor szükség lenne arra, hogy a frigy felbontása, a válás is az egyházak hatáskörébe kerüljön - véli a katolikus egyház és a zsidó felekezet néhány képviselője. Más egyházak szerint nem kellene állami hatásköröket átvenni, így az anyakönyvezés, a válás egységes polgári jellegének meg kellene maradnia. Az ötletet, hogy aki egyházi házasságot köt, ne kelljen polgárit is, legutoljára a Fidesz vetette fel nemrégiben tartott szegedi kongresszusán nyilvánosságra hozott programtervezetében.

Az egyházi házasság polgári érvényességének elismerését először Schanda Balázs vetette fel a Fundamentum című folyóiratban 1997-ben. Schanda - aki ma a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában az Egyházi Tájékoztatási és Koordinációs Főosztályt vezeti - elmondta, hogy a hazai liberális felfogással ellentétesnek tartja a kötelező polgári házasságot. Szerinte a fideszes javaslat megvalósításához elegendő a családjogi törvény megváltoztatása, az egyházi törvény nem tartalmaz a házasságra való utalást. Jogtechnikailag megoldhatónak tartja az állami anyakönyvezés további fenntartását és a válások problémáját is. Példaként elmondta, hogy Lengyelországban, ahol elismerik az egyházi esküvőt érvényesnek, az egyházi válásnak nincs polgári joghatása. A főosztályvezető valószínűnek tartja, hogy ha a kormány programjába is bekerül a javaslat, akkor ők fogják azt kidolgozni.

A Fidesz politikusai szerint mindez majd a következő parlamenti ciklusban valósulna meg. A program részleteit még nem dolgozták ki. Jogi szakértők szerint nem tudni, hogy ki fogja eldönteni és milyen alapon, hogy melyek azok az egyházak, amelyek megfelelő szervezeti és intézményes struktúrával rendelkeznek az államilag elismert egyházi esküvőhöz.

Kamarás István vallásszociológus nagyon praktikusnak tartja az egyházi házasság polgári elfogadásának ötletét, hiszen az emberek életét megkönnyítő javaslatról van szó. Kamarás nem tart attól, hogy a különböző felekezetek közötti diszkriminációt okozna a felvetés. Annak eldöntése, hogy mely egyházak kapnák meg az esketés lehetőségét, nem politikai, hanem jogi kérdés. Bizonyos egyházak nem is kívánnának élni ezzel a lehetőséggel, mert nem akarnak formális struktúrákat kialakítani, vélte a vallásszociológus. Ugyanakkor úgy fogalmazott, lehet bután dönteni, és ezzel diszkriminálni felekezeteket, de lehet bölcsen is, megadva minden megfelelő szervezeti kerettel rendelkező egyháznak a lehetőséget az egyházi esküvőre.

(Népszava)

Korábban:

(2001. május 16.)