A megfigyelési ügy 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök azon bejelentése nyomán pattant ki, mely szerint az előző kormányzati ciklus idején közpénzekből, törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.
A bizottság munkáját összegző, a koalíció és a MIÉP képviselői által megszavazott határozat szerint a fideszes politikusok megfigyelésére vonatkozó megbízást Faragó Lajos magánnyomozó kapta Bédi Csabának, a Köztársasági Őrezred tisztjének közvetítetésével Czégé Zsuzsától, a Félix Film Kft. vezetőjétől.
Faragó Lajos azért perelte be az Országgyűlést, mert megítélése szerint sértették jó hírnevét a megfigyelési bizottság jelentésének azon részletei, melyek megállapítják: törvénysértő módon, a magánnyomozóra vonatkozó jogszabályok megsértésével járt el. A PKKB kedden kihirdetett nem jogerős ítéletének indoklása szerint azonban a bíróság nem vizsgálhatja felül a parlamenti bizottság jelentését, mert az politikai állásfoglalásnak, jogi véleménynek tekinthető.
Ez az ítélet nem a vizsgáló bizottság jelentésének megerősítése, de nem is a cáfolata. Továbbá azt sem állítja, hogy általában nem lehet az országgyűlési bizottságok munkájával kapcsolatban vizsgálni az esetleges személyiségi jogi jogsértéseket, csupán a konkrét ügyben előterjesztett keresetről döntött - közölte a határozathozatal során a bíróság.
Az eljárás során többek között azt a kérdést is el kellett dönteni: perelhető-e egyáltalán az Országgyűlés. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy igen. Indoklása szerint ezt kívánja meg a jogbiztonság alkotmányos elve, hiszen ellenkező esetben jogi felelőtlenség teremtődhetne.
"Még tanulmányoznunk kell a döntést, de várhatóan fellebbezni fogunk" - közölte a határozathozatalt követően Faragó Lajos.
(MTI)