Titkos szabályzat a pénzmosás ellen <br/>

A pénzmosás megelőzésére hamarosan új mintaszabályzatot ad ki a bankok, brókercégek számára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Magyar Hírlap értesülése szerint a szabályzat a bűnüldözés eddigi tapasztalatait hasznosítja. A pénzügyi szolgáltató társaságok ennek alapján készítik el saját belső szabályzataikat, amelyekben a gyanús jelekre, tranzakciókra hívják fel alkalmazottaik figyelmét.

Szakértők szerint a maffiapénzek legalizálását legalább olyan nehéz megakadályozni, mint korábban a kasszafúrást. A gyanús jelek felismerésében, a törvénytelen úton szerzett összegek tisztára mosásának megakadályozásában ugyanis a bankok alkalmazottainak is részt kell venniük, noha ők nem nyomozók, rendőrségi szakemberek. A bűnügyi statisztikák szerint idehaza is bőven akad mosásra szoruló bevétel: a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények mintegy 100 milliárd forint kárt okoznak évente. A tényleges összeg becslések szerint ennek a tízszerese is lehet. A hatóság először az 1994. évi törvény elfogadása után dolgozott ki mintaszabályzatot arról, miként ismerhetők fel a pénzmosásra utaló körülmények. A bankok ennek alapján dolgozták ki saját szabályzatukat.

Az elmúlt időszak hazai tapasztalatai alapján - törvényi felhatalmazással - a rendőrség új ajánlást készített. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ennek figyelembe vételével hamarosan kiadja új mintaszabályzatát. A címzettek a nálunk bejegyzett bankok, brókercégek, biztosítópénztárak. A szabályzat tartalma a jogszabály értelmében titkos. A pénzmosás elleni törvény ugyanis részben feloldást ad a banktitok alól: a pénzügyi szolgáltató társaságok alkalmazottai kötelesek jelenteni főnökeiknek, illetve a bank erre kijelölt megbízottjának a pénzmosásra utaló tranzakciót. A tényeket azután a rendőrség tudomására kell hozni. Gulácsi Ferenc, a PSZÁF szóvivője elmondta: évente több ilyen feljelentést tesz a felügyelet. A lap értesülése szerint pénzmosásért eddig egyetlen jogerős ítélet született Magyarországon. A szóvivő szerint a következőkben figyelembe kell venni az új veszélyforrásokat is, amelyeket a többi között az elektronika fejlődése, az Internet elterjedése okozhat ezen a területen.

Annyi magából a törvényből tudható, hogy kétmillió forint feletti készpénz befizetése eleve óvatosságra int: a banknak az ilyen ügyfelet azonosítania kell. Az MH értesülése szerint banki kezdeményezésre felmerült az összeghatár felemelésének gondolata, ám ezt a Pénzügyminisztériumban nem erősítették meg. Osváth Piroska főosztályvezető-helyettes elmondta: az értékhatárral és az ügyfelek azonosításával kapcsolatos gondokat alapvetően az oldja majd meg, hogy uniós csatlakozásunk időpontjától nem lehet új anonim betétet nyitni. A meglévőket is csak úgy használhatják majd az ügyfelek, ha minden esetben azonosítják magukat. A főosztályvezető-helyettes közlése szerint a nyugati tulajdonú nagy hazai bankok ezt a konstrukciót nem is alkalmazzák, más, biztonságosabb szolgáltatásokat ajánlanak helyette. Jelenleg az OTP és a takarékszövetkezetek ügyfélköre ragaszkodik a bemutatóra szóló betéthez. Bűnügyi szakértők szerint ez a kör a pénzmosásban a legkevésbé érdekelt.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. február 21.)