Majtényi szerint a korrupcióellenes koncepció ügyében először az állam felső köreiben kellene körüln

Szerdán a három ombudsman - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos - 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a hozzájuk kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat tárgyalását kezdte meg a parlament. Az állampolgári jogok biztosa elmondta, hogy tavaly hétezernél is több eljárást tudtak lezárni, viszont a panaszok jelentős részét, 75 százalékát el kellett utasítaniuk.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a rendszerekben és a rendszerek közötti együttműködésben tapasztalt visszáságokra hívta fel a figyelmet 2000. évi tevékenységéről szóló beszámolója során szerdán, a parlament plenáris ülésén. Gönczöl Katalin értékelése szerint a hivatal működésének hatodik éve után kijelenthető: sikerült elérni, hogy az országgyűlési biztos gyakorlata kiszámíthatóvá és követhetővé vált. Elmondta, hogy hivatalához tavaly mintegy 12 százalékkal több
panasz érkezett, mint korábban, és 7826 eljárást - többet, mint bármikor - tudtak lezárni annak ellenére, hogy nem volt helyettese, továbbá számos új munkatárs érkezett. A panaszok jelentős részét, 75 százalékát el kellett utasítani.

Alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság gyanúja miatt tavaly 1513 vizsgálat valósult meg, ezek egyharmadában be is igazolódott a gyanú. E visszásságok orvoslására 1217 ajánlás, vagy kezdeményezés született, ezek közül az év végén 138 olyan volt, ami a címzett részéről úgymond "elutasításra állt".

Gönczöl Katalin a vizsgálati tapasztalatokról szólva kiemelten foglalkozott a rendszerekben és a rendszerek közötti együttműködésben tapasztalt, emberi jogok sérelméhez vezető visszásságokkal összefüggő vizsgálatokkal. Példaként említette a gyermekeket veszélyeztető bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek kiderítették,
hogy az ilyen büntetőeljárásokról a gyermekvédelmi hatóságok nem értesülnek. Szólt az iskolabezárási panaszokról és a hajléktalan betegek kórházi ellátásával kapcsolatos problémákról, amelyek szerinte összefüggésben vannak a szociális ellátó-ápoló rendszer hiányával. Szerinte közegészségügyi veszélyt jelent, hogy az ÁNTSZ tevékenysége nem terjed ki a börtönökre, a laktanyákra és a külföldiek elhelyezését ellátó intézményekre. Beszámolt jegyzői szerepzavarról árulkodó esetekről és arról, hogy kezdeményezte az előzetes letartóztatásban lévők esetében egységes eljárás alkalmazását a katonai, a rendőrségi és a büntetésvégrehajtási fogdákban.

Az ombudsman jelezte, hogy az elmúlt mintegy 6 év alatt ajánlásai 80 százalékát elfogadták a hatóságok és a minisztériumok. Kitért arra is: 38 parlamenti képviselő fordult hozzá panasszal, akik választókörzetük valamely problémáját tették szóvá. Elmondta: 1995. és 2000. között 786 esetben tett jogalkotási indítványt, ebből 250 törvény megalkotására, illetve módosítására vonatkozott. Kezdeményezéseinek 65,2 százaléka valamely formában már hatályba lépett.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a kisebbségi törvény módosításának, valamint egy, az egyenlő bánásmódról szóló jogszabály megalkotásának szükségességére hívta fel a figyelmet 2000. évi tevékenységéről tartott beszámolója során a parlamentben. Kaltenbach Jenő úgy értékelte, hogy az elmúlt hat év a kisebbségi jogrendszer megszilárdításának folyamataként is felfogható. Szerinte itt az ideje annak, hogy a kisebbségi törvény módosításával lehetővé váljon korábban tett ígértek beváltása. Jelezte, hogy elkezdődött, de még messze van a befejezéstől az a folyamat, amely a magyarországi nemzeti közösségeknek kulturális autonómiát biztosít. Kitért arra is: időszerű lenne javítani a kisebbségi helyi és országos önkormányzatok választási metódusán, és hozzá kell nyúlni a kisebbségi törvényhez amiatt is, mert a magyar jogrendben jelentős változások történtek. Kaltenbach Jenő szerint számos jel utal arra, hogy az esélyegyenlőség nem érvényesül Magyarországon. Üdvözölte, hogy az igazságügyi tárca kodifikációs bizottság létrehozásáról döntött annak a javaslatnak a megvizsgálására, amelyet a kisebbségi biztos hivatala készített el az egyenlő bánásmódról.

A nagy testvérnek nevezett állam mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek az információs szabadságjogokra a kis testvérként emlegetett piaci hatalmasságok - közölte Majtényi László adatvédelmi ombudsman beszámolójában.

Elmondása szerint különösen nagy a veszély, ha a nagy testvér és a kis testvér összedolgozik.

Az adatvédelmi ombudsman leszögezte: az információs szabadság ott kezdődik, ahol a polgároknak joguk van olyan hivatali információkat is megszerezni, amelyeket az adott hivatal magától nem akar nyilvánosságra hozni.

Majtényi László elmondta, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok feletti őrködés fokozódására gondol, amikor hivatala megújulásának igényéről hall. Közölte, hogy jelenleg 11 állami szerv jogosult titkos adatgyűjtésre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy tevékenysége ideje alatt egyetlen egy büntetőeljárással találkozott, amely közérdekű adat eltitkolásával állt kapcsolatban. Elmondása szerint jó kapcsolatban dolgozott az Igazságügyi Minisztériummal és az Országgyűlés emberi jogi bizottságával.

Az IM-ben készülő korrupcióellenes koncepció kapcsán leszögezte: először az állam felső köreiben kellene körülnézni. Majtényi László köszönetet mondott munkatársainak és az elmúlt hat évről szólva kijelentette: megerősödtek az információs szabadságjogok.

Megemlítette, hogy Európa-szerte elismeréssel szólnak a magyarországi adatvédelmi törvényről, amely - Kanadát leszámítva - a világon elsőként egyesítette egy jogszabályban az információs szabadságjogokat és a személyes adatvédelmet.

A kormány részéről támogatásáról biztosította és elfogadásra ajánlotta az ombudsmanok tavalyi évről szóló beszámolóját Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatala működése kapcsán elmondta: az állampolgárokban egyre inkább tudatosodik, hogy milyen ügyekkel lehet a biztoshoz fordulni és a vizsgált hatóságok is egyre inkább figyelembe veszik az ombudsman észrevételeit.

Dávid Ibolya a biztos beszámolójában megfogalmazott ügyekkel kapcsolatban közölte: a gyerekét az inkubátorba elhelyező anyák helyzetének megvitatására konzultációk kezdődtek.

Rámutatott, hogy Mikola István egészségügyi miniszter levelet intézett Gönczöl Katalinhoz a hajléktalanok fővárosi ellátásával összefüggésben. Dávid Ibolya kifejtette, hogy első körben a sporttörvénybe építették bele a fogyatékosok jogainak sérülését kifogásoló észrevételeket.

Hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztériumban készül a fogva tartási szabályok egységesítése.

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman jelentése kapcsán Dávid Ibolya elmondta: a Belügyminisztériumban elkészült a kisebbségi önkormányzati választásokról szóló módosítás, azonban a kisebbségek kifogásai miatt ez további egyeztetésre szorul.

Az igazságügy-miniszter leszögezte, hogy az Igazságügyi Minisztériumban létrehoztak egy bizottságot, amely az antidiszkriminációs visszásságokat tekinti át a jogszabályokban.

- Az információs ipar fejlődése új kihívást igényel az adatvédelem és az információs szabadságjogok terén - fogalmazta meg Dávid Ibolya Majtényi László adatvédelmi ombudsman jelentésére reagálva.

Rámutatott arra, hogy megoldás született a biztos által kifogásolt központi illetményszámfejtés vonatkozásában. Jelezte, hogy kíváncsian várják az Alkotmánybíróság döntését Majtényi László beadványa alapján, amelyet az ombudsman a határregisztrációs rendszer adatgyűjtése miatt nyújtott be.

Dávid Ibolya emlékeztetett arra, hogy a Történeti Hivatalról szóló törvénymódosítás ügyében egyeztettek az adatvédelmi ombudsmannal csakúgy, mint a kormány által kidolgozott korrupció elleni koncepció tárgyában.

(MTI)

Ajánló: