A rendőrök háromnegyedét nem lehet megvesztegetni <br/>

A rendőrök körülbelül kétharmada semmilyen hajlandóságot nem mutat a korrupcióra, 17 százalékuknál kevés az esély a hajlam kialakulására. 14 százalék vélhetően kapna az alkalmon, míg kicsivel több mint 5 százalék természetesnek veszi hogy lefizessék - derült ki a Magyar Hírlap birtokába jutott, hivatásos rendőrök körében tavaly végzett próbafelmérésből. Elsősorban a közlekedési és a bűnügyi területen mutatkoznak legnagyobb arányban a korrupciós jegyek. A BM vezető pszichológusai által kidolgozott teszt alkalmazását - amelynek segítségével a rendőrség teljes állományát fel akarták térképezni - végül a tárca vezetése elvetette.

A pályakezdő rendőröknél nem jelentkezik egyértelműen a korruptív magatartásra való hajlam. Idő kell ahhoz, hogy az egyén megismerje és elsajátítsa a környezete által elvárt viselkedési normákat. Ha környezetében a korrupció bevett norma, előbb-utóbb az illető is elfogadja azt, és alkalmazni is fogja - állapították meg összefoglaló jelentésükben a rendőrség körében a korrupciós hajlamot vizsgáló s egy erre alkalmas kísérleti tesztet kidolgozó pszichológus szakemberek.

A rendőrség és a határőrség teljes állományának feltérképezéséről a belügyminiszter döntött két évvel ezelőtt. A pszichológusok elkészültek a kérdéssor összeállításával, majd az említett kísérleti felméréssel, ám a tárca vezetői végül a tesztet nem tartották megfelelőnek, és elvetették alkalmazását.

Az ország minden pontjáról véletlenszerűen kiválasztott 424 rendőr eredményeit az elért pontok alapján négy csoportba sorolták a vizsgálatot végző szakemberek.
Az elsőbe került 63 százaléknál nem lehet korrupcióra utaló magatartásmódról beszélni. Az egyén által előtérbe helyezett magatartási minták elenyésző része utal az anyagiasságra, haszonszerzésre, inkább a feladatorientált jellem dominál.

Az élethelyzettel, társadalmi szereppel való elégedettség feszültséget nem okoz.

A második kategóriába került 18 százaléknál kicsi a valószínűsége a korrupcióra utaló attitűdök megjelenésének. Viszonylag alacsony az anyagiasság által meghatározott magatartási minták gyakorisága.
A harmadik csoportba sorolt 14 százalék esetében az eredmények azt igazolták, hogy a korrupciós magatartásformák már könnyebben és egyértelműen a felszínre juthatnak. Az anyagi előnyszerzés mint minta viszonylag erős. Hangsúlyozottan jelentkezik az anyagi helyzettel kapcsolatos változtatási szándék, ám a feladatorientációs törekvés bizonyos mértékig még gátolja ezek felszínre jutását.

Az utolsó csoportba a vizsgált rendőrök 5,5 százalékát sorolták. Esetükben megállapítható volt, hogy nagy a valószínűsége az úgynevezett korruptív magatartási formáknak. A feladatorientációs motivációk teljes mértékben háttérbe szorulnak, ugyanakkor igen erős az anyagi helyzettel kapcsolatos elégedetlenség.

A tesztek értékelése igazolta azt a korábbi feltételezést, hogy elsősorban a közlekedési és a bűnügyi területen mutatkoznak legnagyobb arányban a korrupciós jegyek. A pszichológusok ugyanakkor leszögezték: nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani a vizsgálati eredményeknek, hiszen ezeket sem személyiségi vizsgálatok, sem más - például validitási - vizsgálatok eredménye teljes mértékben nem igazolták. A módszer alkalmas arra, hogy feltárja az egyén magatartási normarendszerét, ám segítségével legfeljebb valószínűsíteni lehet, hogy egy közösség magatartási formájával miként hat majd az egyén magatartására.

A Belügyminisztérium illetékesétől kapott információink szerint ennek tesztsorozatnak az alkalmazási lehetőségét elvetették. Ám egy új, konkrétabb eredményeket igazoló tesztsorozat elkészítésére vonatkozó megbízás lehetőségét továbbra is fontolgatja tárca vezetése.

(Magyar Hirlap)