Parlamenti bizottságban vizsgálná az SZDSZ Orbán apjának cégeit<br/>

Újabb vizsgálóbizottságot hozna létre az SZDSZ. Az ellenzéki párt azt szeretné tisztázni, hogy az ÁPV Rt., illetve a Magyar Fejlesztési Bank teljes, vagy részleges tulajdonában álló gazdasági társaságokat befolyásolták-e politkusok, amikor anyagbeszerzésükről döntöttek. A képviselők azután kezdeményezik a vizsgálóbizottságok felállítását, hogy felmerült a gyanú, Orbán Győző, a miniszterelnök apja, fia posztja miatt kapott megbízásokat.

A javaslatot Bauer Tamás és Kovács Kálmán (SZDSZ) terjeszti majd a parlament elé. Kovács Kálmán az [origo]-nak azt mondta: az elmúlt hónapokban a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek összefüggésbe hozzák Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző kőbányászattal foglalkozó cégének megrendeléshez jutását a kormányfő
szerepével. Az ellenzéki képviselők szerint az állami tulajdonú Dunaferr Rt.-nél végrehajtott vezetőváltást követően a társaság dolomitbeszerzésében megnövekedett annak a cégnek a részesedése, amelynek tulajdonosa s ügyvezetője a miniszterelnök apja.

- Más hírek szerint a cég szerephez jutott az autópálya-építéshez szükséges kőszállításokhoz - fűzte hozzá a szabad demokrata képviselő.

Kovács hozzátette, hogy nem csak a sajtó terjeszti ezeket a vádakat, hanem a Dunaferr szóvivője is utalt korábban az Orbán Győzővel kapcsolatba hozható cégek beszállítására.

Kovács Kálmán szerint a miniszterelnöknek is érdeke, hogy tisztázza magát a vádak alól. A szabad demokraták úgy vélik, ha valóban rágalom a vád, ahpgy azt Orbánék állítják, akkor a miniszterelnöknek nincs félni valója a bizottságtól, sőt, ebben az esetben még politikai tőkét is kovácsolhatna az ügyből.

Fideszes politikusok a koalíciós képviselőket érő parlamenti vádakra sokszor válaszolnak azzal, hogy akinek bizonyítéka van, forduljon a bírósághoz. Kovács Kálmán szerint a parlamenti demokráciában ilyen esetekben nem ez a helyes út, hanem a vizsgálóbizottság felállítása. Kevés bizonyíték esetén ugyanis a parlament nem vonja vissza a képviselők mentelmi jogát, és Kovács szerint ez hatványozottan igaz a miniszterelnökre. Ezért a bizonytalanul megalapozott vádak tisztázásra a vizsgálóbizottság a legjobb fórum.

Kovács szerint, ha a Horn kormány idején az akkori koalíció beleegyezett a Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság létrehozásába, akkor a mostani kormánypártoknak is hozzá kell járulniuk a vizsgálathoz. Az SZDSZ és az MSZP az utóbbi hónapokban hiába kérte a parlamenttől több vizsgálóbizottság felállítását. Kovács szerint most nem utasíthatja vissza kérésüket a koalíció, mert a miniszterelnök személyére terelődött gyanú, és ez túl fontos ügy ahhoz, hogy ne foglalkozzanak vele. Kovács szerint, ha leszavazza a Fidesz a javaslatot, azzal Orbán beismeri, hogy a vádak helytállóak.

A 12 vagy 13 képviselőből álló bizottság az SZDSZ elképzelései szerint hat hónapig működne. Amennyiben 75 képviselő írásban kezdeményezi vizsgálóbizottság felállítását, akkor ezt kötelező megtenni. A kormánypártiak azonban még így is megakadályozhatják, hogy a képviselők vizsgálódjanak, ha nem veszik napirendre a
vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.

[origo]