Felszínre került az elsüllyedt ókori város

Gyönyörű szobrok, templom, kikötő, egy szenzációs sztélé és még számtalan páratlan ókori emlék: most először csodálhatja meg a nagyközönség az ókori Hérakleion, az elsüllyedt egyiptomi város szenzációs régészeti leleteit.


Fotó: Reuters
Franck Goddio, a világhírű tengeri régész az egyiptomi régiségügyi intézettel együttműködve már évek óta végez kutatásokat az egyiptomi Abu Quiri-öbölben. A kitartó munka gyümölcse: a parttól mindössze 6,5 kilométerre a tenger fenekén 6-9 méteres mélységben elterülő varázslatos Hérakleion, Canopus és Menouthis városa.

Hérakleion

A rég elsüllyedt város azonosítása nem tartozott a legnehezebb feladatok közé: antik forrásokból tudjuk, hogy a gazdag Hérakleion a Nílus deltájában terült el, mielőtt örökre eltűnt volna hullámsírjában. A városról rengeteg ókori forrás tesz említést, nem véletlenül, hiszen Kr. e. 331-ig, Alexandria alapításáig Hérakleion volt a "nagy" kikötőváros, fontos kereskedelmi és vámhely.

A legfrissebb feltárások során sikerült megállapítani, hogy a leletek meglehetősen szabályos - 800 x 1000 m-es - téglalap alakban helyezkednek el. Az elsüllyedt város "kikötőjében" pedig egy rendkívül érdekes kőtömbre lettek figyelmesek.

"Egy 195 cm magas, teljesen ép gránitsztélét találtunk, amelynek méretei és díszítése gyakorlatilag teljesen azonossá teszi a kairói múzeum féltve őrzött kincsével, a híres Naukratisz-sztélével. Az 1899-ben talált sztélén I. Nektanebosz fáraó (Kr. e. 378-362) rendelete olvasható, amely szerint tíz százalék adót vet ki a görög kézművestermékekre, melyből befolyó pénz Neith istennő templomát szolgálja. Ez a sztélé csak annyiban különbözik a naukratiszitől, hogy a végére odabiggyesztették, hogy ez a hérakleioni" - mondta Jean Yoyote professzor, a párizsi College de France munkatársa a maga nemében példátlan felfedezésről.

A város

Az ásatások során sikerült az épületek nagy részét feltárni. Rendkívül izgalmas és talán a legnehezebb munka a kikötő lokalizálása volt: a város egyik "mélyebb" részében - hosszú keresés után - végül tíz hajóroncsra bukkantak.


Fotó: Reuters
Külön említést érdemelnek egy meglepően vastag fal mellett talált rózsaszínű gránitszobrok, amelyek akkor törhettek el, amikor a katasztrófa során mostani helyükre zuhantak. Miután kiszabadították őket vastag iszapbörtönükből, kiderült, hogy a lenyűgöző szobrok egyike Hapit, az áradás istenét, a másik kettő pedig a fáraót és a királynét ábrázolja.

A szobrok mellett egy hatalmas, masszív rózsaszín gránitból készült oltárt találtak. A gránitot gazdagon borító hieroglifák elárulják, hogy az oltárt a legfőbb isten, Amon tiszteletére egy templomban állították fel.

A páratlanul gazdag lelőhelyen bronzedényeket, aranyérméket, kitűnő állapotban maradt ékszereket és számtalan kisebb szobrocskát találtak.

Hérakleion pusztulása

A várost valószínűleg természeti katasztrófák sora - köztük földrengés, áradás - pusztította el.
Daniel Stanley professzor, a washingtoni Smithsonian Intézet munkatársa számos geológiai mérés után úgy találta, hogy "Hérakleion városa bizonnyal korábban süllyedt el, mint a másik város, Canopus külvárosa, ahol szintén nagyon gazdag és értékes régészeti emlékeket találtunk".

De a tárgyi emlékek mellett a feltárásnak van még egy másik, talán nem kevésbé jelentős hozadéka: az ókori források megbízhatóságának kérdése.


Fotó: Reuters
Az ókori forrásokban a valóság és a mítosz nagyon közel állnak egymáshoz, szinte szétválaszthatatlanok. A görögök számára a mitológia fontos segítséget nyújtott a múlt és az idegen kultúrák megértéséhez.

A görög történész, Diodórosz is említést tett Hérakleionról: egyszer a megduzzadt Nílus olyannyira megdühödött, hogy átszakította a város gátjait, és el akarta pusztítani a várost. Herkules azonban, aki kedvelte az ott lakókat, gyorsan "összekovácsolta" a gátakat, és visszaterelte a folyót medrébe. Az emberek ezek után városukat - megmentőjük tiszteletére - Hérakleionnak nevezték el.

Egy másik jól ismert történet Hérodotosztól származik, aki személyesen is járt ezen a vidéken. A történet főszereplői a gyönyörű Heléna és nem kevésbé szép párja, Parisz, akik a féltékeny férj, Menelaosz elől menekülnek. A Nílus torkolatát őrző szent sztélé azonban nem akarja beengedni a házasságtörő párt a városba, ezért a pár Trójába megy, kirobbantva ezzel a ókor legemlékezetesebb háborúját.

"Az Abu Quiri-öböl feltárása és az új felfedezések - különösen a hérakleioni sztélé, a kolosszális szobrok és a templomi szentély - megerősítenek abban, hogy az elsüllyedt paradicsom Hérakleion városa volt. És ha ez igaz, márpedig immár nincs okunk kételkedni benne, akkor úgy tűnik, megtaláltuk a híres Héraklész-Konsu templomot, amelyet a legenda szerint Parisz és Heléna is meglátogatott. De egyáltalán, a hérakleioni kikötő felfedezése önmagában is szenzáció. Mostani expedíciónk sikere minden elvárást felülmúlt. Nagyon meg vagyunk elégedve" - nyilatkozta Goddio, a kutatás vezetője.

[origo]

Ajánló: