Főként hajléktalan gyerekek kerülnek állami gondozásba<br/>

Bár a gyermekvédelmi törvény szerint pusztán anyagi okokból nem lehet állami gondozásba venni a gyermekeket, az utóbbi időben a legtöbben mégis azért kerülnek gyámság alá, mert hajléktalanná váltak - nyilatkozta Radoszáv Miklós, a fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatóhelyettese. A szakemberek szerint mindez sokszor megakadályozható lehetne, ha kiterjedt átmeneti otthon hálózat működne az országban. A kormány a gyermekvédelmi törvény módosítása kapcsán most azt tervezi, hogy 30 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken kötelezővé teszi családok átmeneti otthonának kialakítását.

A gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta önkormányzati feladat az átmeneti gondozás valamilyen formában való működtetése. Ez lehet többek között átmeneti otthon, nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat fenntartása. A családok átmeneti otthona az egyetlen olyan eszköz, amellyel a krízis helyzetbe került - például kilakoltatott - családokat egyben lehet tartani.

Jelenleg országszerte 62 ilyen intézmény működik, (tavaly 55 volt) a férőhelyek száma megduplázódott az előző évhez képest, így 949 főnek tudnak ideiglenes jelleggel szállást biztosítani. Az otthonok csaknem felének nincs állandó működési engedélye és több mint a felének valamilyen civil szervezet a fenntartója. "Ha a parlament elfogadja a gyermekvédelmi törvény módosítását, akkor minden 30 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen az önkormányzatoknak kötelező lesz családok átmeneti otthonát működtetni"- mondta Bán Gabriella, a Szociális és Családügyi Minisztérium Gyermekvédelmi Főosztályának tanácsosa. Ebben az esetben, ha egy családot kilakoltatnának gyermekeivel együtt lehetne elhelyezni, és így ideiglenesen, egy évig lenne fedél a fejük felett. A kistelepüléseken érdemesebb a nevelőszülői hálózat fenntartása, vagy több önkormányzat összefogásával működtetni átmeneti otthont - véli a tanácsos.

Az átmeneti otthonok férőhelyeinek bővítésére azért is nagy szükség lenne, mert a hajléktalanná vált gyermekek e nélkül állami gondozásba kerülnek. Radoszáv Miklós, a fővárosi Területi és Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese szerint bár az utóbbi években, kis mértékben, folyamatosan csökkent az állami gondozásba vett gyerekek száma, az újonnan bekerülők legnagyobb része azért kerül gyámság alá, mert a család hajléktalanná vált. Ez a gyakorlat egyébként ellentétes a gyermekvédelmi törvénnyel, amely kimondja, hogy csupán anyagi okok miatt nem lehet gyerekeket állami gondozásba venni. A minisztérium adatai szerint ugyanakkor a veszélyeztetett kiskorúak majd kétharmada "anyagi okokból" kerül nyilvántartásba.

A hajléktalan családok elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati érdektelenséget jellemzi, hogy a főváros 100 millió forintos keretet biztosított átmeneti otthonok létrehozására, de ebből a kerületek csak 40 millióra pályáztak.

S. Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont