Eladósodott a kórházak harmada <br/>

Hét közepére áll össze az ország kórházainak adóssághelyzetéről készülő felmérés, az azonban már most valószínűsíthető: a kórházak mintegy harmada eladósodott. Az elmúlt hónapokban több intézményben is működött kincstári biztos, de segítségükkel is csupán annyit tudtak elérni, hogy tartozásaikat átütemezzék.

Becslések szerint a kórházak eddig felhalmozódott adósságállománya mintegy 18 milliárd forint. Ezt az összeget tovább növelte a minimálbérek 40 ezer forintra történő emelése, a kötelező bérfejlesztések. Mindehhez ugyanis nem kaptak teljes fedezetet az intézmények, nem emelkedett a dologi kiadások támogatása sem. Tovább súlyosbítja a helyzetet az egészségügyi minisztérium új rendelete a kórházak finanszírozásáról.

Miután több intézmény is jelezte, az áprilistól bevezetett új HBCS-rendszer (az egyes betegségcsoportokra járó támogatás) további nehézségeket okozhat a kórházak működésében, a Magyar Kórházszövetség bekérte valamennyi egészségügyi intézmény gazdasági helyzetjelentését. Ennek értékelése jelenleg folyik, eredmény napokon belül várható.

Bár az új finanszírozás hatása először csak az első utalások után látható, az érintettek előzetes számításai szerint az legalább 15-20 százalékkal csökkenti a kórházak bevételeit. A támogatás összegét ugyanis betegségcsoportonként is megváltoztatták. Miután az úgynevezett rutinfeladatok - például vakbélműtét, mandulakivétel - finanszírozására kevesebb pénzt adnak, így elsősorban a megyei, illetve a városi kórházak kerülnek nehéz helyzetbe. Ezeknél az intézményeknél ugyanis a rendkívül költséges beavatkozásokat az egyszerűbb, gyakran végzett ellátások fedezetéből gazdálkodták ki. Miután ez az összeg az új finanszírozással csökkent, lényegesen kevesebb pénz marad a drágább feladatok térítésére. Ráadásul a baleseti vagy intenzív ellátás, vagy a már többször említett gyermek-, illetve csecsemőgyógyászat is komoly veszteséggel számolhat.

Jóllehet, Mikola István egészségügyi miniszter a napokban bejelentette: 81 ezerről 90 ezerre emeli a pontok értékét, mindez azonban az érintettek szerint nem jelent nagyobb pénzügyi keretet, csupán átcsoportosítást.

A szakértők szerint csak tetézte a bajt, hogy az idén a 40 ezer forintra emelt minimálbéreket is ki kellett gazdálkodni. Nem jelent teljes fedezetet a központi keret a kötelező bérfejlesztésekre, valamint az infláció hatására sem, a dologi kiadások pedig már két éve egyetlen fillérrel sem emelkedtek.

A korábbi, illetve részleges kimutatások szerint a kórházak mintegy harmada eladósodott, s jelentős részük anyagi gondokkal küzd. Akad egy-két intézmény, amely milliárdos kintlevőségét nem tudja kiegyenlíteni. Tavaly, illetve az elmúlt hónapokban több kórházban kincstári biztos próbálta, próbálja megoldani az intézmény helyzetét. Úgy tűnik azonban, mindez csupán átütemezést jelent, azaz az érintettek nem 30 napon belüli, hanem többnyire 60 napon túli tartozásokat görgetnek maguk előtt.

Az elmúlt időszakban több intézményről is kiderült, nagy bajban van. Így Tatabányán, Salgótarjánban, Diósgyőrben, Esztergomban, a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján vagy az ajkai kórházban is szükség volt már a sürgős, külső segítségre. Szombathelyen például januárig vett részt kincstári biztos a kórház átvilágításában, gazdálkodásában, azonban csupán annyit ért el: kedvező hitelfelvételekkel csúszott a kötelezettségek teljesítésének határideje. Pillanatnyilag mintegy 340 millió forintos az intézmény adóssága, a 30 napon túli kintlevőségek értéke pedig eléri az egy milliárd forintot.

A fővárosi intézetek közül minden bizonnyal továbbra is a Péterffy Sándor utcai kórház van a legsúlyosabb helyzetben, de komoly nehézségei voltak már a Szent János, a Szent István, illetve a Csepeli kórháznak. Ugyan az adósságok egy részét a főváros mint tulajdonos átvállalta. A változás ez esetben csak annyi, megváltozott a hitelező. A minisztérium felügyeletében lévő Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Traumatológiai Intézet, illetve az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet került csődközelbe, rajtuk a tárca sürgős vezetőváltással próbál segíteni, egyelőre azonban kérdéses, mindez elegendő lesz-e a megoldáshoz.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 5.)