Nincs elegendő pénz a teljes körű BSE-szűrésre <br/>

Még nem tudni bizonyosan, hogy emberi eredetű prion okozta-e annak a férfinak a halálát, aki szivacsos agysorvadás miatt hunyt el május végén. A férfi lakóhelyén, a Baja melletti, mártonszállási tanyavilágban félnek az emberek. Bár az EU-ban kötelező a szarvasmarhák teljes körű ellenőrzése, Magyarországon csak szúrópróbaszerű prionteszteket végeznek.

Bár az Európai óvintézkedések után Magyarországon is szigorú ellenőrzésekre, sorozatos óvintézkedésekre készültek, nem volt elegendő pénz s hathatós uniós nyomás ahhoz, hogy teljes körű legyen nálunk is a biztonság. Ezért míg márciusban Brüsszelben valamennyi 30 hónapos vágott állat, juh, szarvasmarha priontesztjét elrendelték, addig hazánkban csupán szúrópróbaszerűen végzik a teszteket. Így azóta mindössze 1000-1500 ellenőrzést végeztek, ami azt jelenti, csupán minden 12-15. állatot vizsgáltak.

A szakértők szerint mindezek ellenére szinte biztos, Magyarországon nincsen fertőzött állat. A napokban nyilvánosságra került csehországi eset sem jelent egyelőre számunkra veszélyt - mondta Nagy Attila, az egészségügyi tárca miniszteri biztosa.

Magyarország, a többi országhoz hasonlóan, hétfőn elrendelte valamennyi cseh élő marha és marhahúskészítmény, abból készült takarmány, élelmiszer, illetve szaporítóanyag behozatalának tilalmát.

Ugyan eddig a csehországi megbetegedés hazánknak semmilyen hátrányt nem okozott, későbbi kihatásai egyelőre nem láthatók: a szakemberek szerint az már most mindenképp várható, hogy rövidesen hazánkon is számon kérik az uniós előírásokat, s valamennyi 30 hónaposnál idősebb vágott állat priontesztjét el kell majd végezni. A teljes körű vizsgálathoz azonban 3 milliárd forintot kellene előteremteni.

Nagy Attila szerint hazánk több ok miatt is BSE-mentes terület. - Magyarországon még soha egyetlen lehetséges hordozó állatból, illetve teteméből sem mutatták ki a kórokozót. Ráadásul 1989 óta, azaz több mint 11 éve minden idegrendszeri tüneteket mutató jószág agymintáját kötelező megvizsgálni, s a 10 ezernél is több ellenőrzés során szintén nem találtak a BSE-re utaló nyomokat.

Egy áprilisban kihirdetett miniszteri rendelet kötelezővé teszi valamennyi prionbetegség nyilvántartásba vételét az ezzel egy időben létrehozott Nemzeti Prion Referencia Laboratóriumban. Azóta itt összesen hat Creutzfeldt-Jakob kórban elhunyt beteget regisztráltak. A legutolsó haláleset hétfőn, majdnem a csehországi történtekkel egy időben került nyilvánosságra. Az elhunyt 56 éves férfi boncolásának eredménye még nem ismert, az orvosok azonban biztosra veszik: a Creutzfeldt-Jakob kór okozta a halálát.

Mind az állatokon, mind az embereken kimutatható - minden esetben halállal végződő - prionmegbetegedések között egyelőre még kutatják az összefüggést. Feltételezhető ugyanis, hogy az állatokkal való érintkezéssel, húsuk, belső szerveik fogyasztásával terjed az emberi megbetegedés egyik típusa. A fehérjetermészetű részecske, a prion önmagában is képes a fertőzésre, az idegrendszert romboló fehérjelánc terjedése pedig megállíthatatlan. A prion az embereket megtámadó Creutzfeldt-Jakob betegségért, a juhoknál pusztító surlókórért, illetve a szarvasmarhákat tizedelő szivacsos agyvelősorvadásért egyaránt felelős.

Az emberi szervezetben jelentkező Creutzfeldt-Jakob betegségnek három formája létezik. Egy részük, körülbelül 20 százalékuk örökletes. Ebben az esetben a rossz genetikai háttér miatt a kór előrehaladtával a betegség szinte mindig kialakul. Orvosi beavatkozások során is fertőzhet a kór, az esetek jelentős részében azonban a betegek külső környezetükből, például a táplálékláncból kapják a fertőzést. Ez utóbbit hívják a CJD új típusának, ez esetben a betegség lefolyása rendkívül gyors, az áldozatok általában fiatalok.

Közvetlen, döntő bizonyíték egyelőre nincs, a tudósok azonban a közelmúltban igazolták: a marhákat megbetegítő kergemarhakór, illetve a juhokat pusztító surlókór - a fertőzött állatok fogyasztása révén - halálos Creutzfeldt-Jakob betegséget okozhat emberben is. A hazai és a nemzetközi vizsgálatok is feltártak olyan CJD-eseteket, amelyeknél egyértelműen kimutatható volt a betegek kapcsolata - táplálkozás, munkahely, gyógyszerek miatt - szarvasmarhákkal, juhokkal vagy különféle állati szervekből előállított készítményekkel.

A betegséget kutató orvosok szerint rendkívül fontos lenne a teljes körű állat-egészségügyi ellenőrzés, s minden ilyen gyanúval elhunyt állat gyors és szakszerű vizsgálata, jelenleg ugyanis nehéz nyomon követni, ha a szivacsos agysorvadás új variánsa bekerül. Komoly problémát okoz a betegség megfékezésében, hogy a kórt élő állatokból nem lehet kimutatni, a hosszú lappangási idő miatt pedig előfordulhat, hogy még a vágóhídon végzett teszt is korai, így, ha erre kicsi is az esély, akár évekig is fertőzhet a kórokozó különféle készítményeken keresztül, anélkül, hogy konkrét megbetegedést okozna.

Prionteszt: A teszt során a vágóhidakon levágott állatokból kiveszik az agyvelő nemzetközi előírások szerinti megfelelő darabját. Ezt az "agymintát" homogenizálják, azaz lényegében egyenlően eloszlatják, majd kereső antigént adnak hozzá, az úgynevezett priontesztet. Ha bizonyos idő után a hozzáadott vizsgálati anyaggal reakcióba lép a minta, akkor a teszt pozitív. Ez azt jelenti, a bejuttatott anyag megtalálta a kórokozót, amely lényegében saját kiegészítője.

Magyarországon a vizsgálatok gyakoriságát nehezíti, hogy ez az eljárás rendkívül költséges: egyetlen próba ugyanis 20-25 ezer forintba kerül.

(Népszava)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2001. január 17.)