Ellenőrzik minden szarvasmarha eredetét <br/>

Júliustól kötelező lesz Magyarországon is valamennyi 30 hónapnál idősebb vágott állat szűrését elvégezni. Ez havonta 5-8 ezer priontesztet jelent. A teljes körű ellenőrzés uniós előírás, a magyarországi jogharmonizációs szabályok miatt ránk nézve is kötelező. Mindezek ellenére csak a szűrés beindítására van pénz, így kérdés, a későbbiekben miből végzik el a teszteket.

Július elsejétől Magyarországon is kötelező lesz valamennyi 30 hónaposnál idősebb, vágott szarvasmarha priontesztjének elvégzése. Mint ismert, az Európai Unió illetékes bizottsága hazánkat, több szomszédos országhoz hasonlóan, a BSE (kergemarhakór) III. kockázati kategóriájába sorolta. Ez azt jelenti, nem zárható ki a betegség jelenléte az adott országban. Igaz: a teljes körű vizsgálatokra összesen mintegy 3,5 milliárd forintra lenne éves szinten szükség, értesüléseink szerint egyelőre néhány ezer teszt megvásárlására volt elegendő a minisztériumi keret.

- Bár a teljes körű ellenőrzés uniós előírás és Magyarország még nem tagország, saját jogharmonizációs szabályozásunk kötelezővé teszi, hogy valamennyi állat- és élelmiszer-egészségügyi uniós kötelezettséget mi is betartsuk - nyilatkozta Németh Antal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, országos főállatorvos. - Havonta mintegy 5-8 ezer szarvasmarha ellenőrzését kell majd elvégezni, évente pedig mintegy 130 ezer állatot tesztelni. Egyelőre több ezer, egyenként 20-25 ezer forintba kerülő priontesztet rendeltünk meg - mondta a főosztályvezető.

Bár arról a minisztériumi vezető nem nyilatkozott, mennyi időre elegendő a tárca jelenlegi kerete, de mint ismert, korábban többször is szóba került: hazánknak nincs pénze a teljes körű és rendkívül költséges vizsgálatokra, a megpályázott PHARE-pénzekre pedig legjobb esetben is hosszú hónapok múlva van remény.

Ezzel egy időben a csehországi és szlovákiai kergemarhakór-gyanús esetek miatt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tegnaptól 15 évre visszamenőleg elrendelte valamennyi szarvasmarha iratainak ellenőrzését. Az évente átlagos 900 ezres marhaállományból várhatóan mintegy 8 ezer importállatot, illetve azok utódait szűrik majd ki, s ezeknél kell majd tisztázni s bizonyítani: szülőhelyén nem fordult elő egyetlen kergemarhakóros megbetegedés sem. Miután a nálunk is működő azonosító rendszer segítségével az állatok élete mindvégig követhető, így pontosan ellenőrizni lehet, hogy hol születtek, illetve milyen úton kerültek az országa. Az előzetes adatok szerint mintegy 7925 Nyugat-Európából, 311 Belgiumból és Luxemburgból, 3918 Hollandiából, 1330 Dániából, 45 Svájcból és 708 Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, illetve Romániából származó szarvasmarhát keresnek a munkatársak, s ezeknél kell tisztázni: származási helyüket nem érintette-e bármikor is a fertőzés. Amikor az összegzés elkészül, az eredményeket eljuttatják az exportáló országokba, ahol felmérik majd, hogy az adott telephelyek szerepelnek-e a BSE-listán. Ezzel egy időben a magyar hatóságok elvégzik a nálunk élő állatoknál a vizsgálatokat.

Többek között a szomszédos országokban történtek hatására már Magyarországon is készen áll az a vészforgatókönyv, amely alapján akár egyetlen gyanús, esetleg igazolt szivacsos agysorvadással fertőzött vagy amiatt elhullott állat kiszűrése esetén el kell járni.

A forgatókönyv a betegséggel összefüggésbe hozható kis- és nagyállomány lelövésének módját előírja: pontosan milyen eszközökkel történjen a megsemmisítés, valamint azt, hogy kilövések után kötelező a NATO-ban rendszeresített máglyán elégetni a tetemeket. Mindez akkor lép életbe, ha találnak pozitív priontesztet. Ebben az esetben a teljes együtt tartott állományt ki kell irtani, majd helyüket az ugyancsak pontosan meghatározott fertőtlenítőszerrel, fertőtleníteni kell. Ezután több hónapra bezáratják a telepet, pihentetési időszak következik.

Mint ismert, az Európai Unió illetékes bizottsága hazánkat, több szomszédos országhoz hasonlóan, a BSE (kergemarhakór) III. kockázati kategóriájába sorolta. Ez azt jelenti, nem zárható ki a betegség jelenléte az adott országban.

Magyarországon az európai BSE-fertőzés nyilvánosságra kerülése óta húsz százalékkal visszaesett a marhahúsfogyasztás. Az évi négy kilogrammos átlaggal számolva nyolcvan dekagrammal kevesebbet vásárolnak az emberek.

A BSE-vizsgálatok és a június 1-jével bevezetett vágástechnológia következtében - a szivacsos agysorvadás szempontjából legveszélyesebbnek tartott gerincet, a velőt, a teljes fejet a szemekkel el kell kobozni, majd meg kell semmisíteni - a marhahús árának legalább 100 forinttal kellene többe kerülnie, mint korábban. Mégsem ez történt - nyilatkozta Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A szakember szerint ennek az az oka, hogy az olasz, szlovén és horvát piac nem fogadta a magyar húsmarhát sem, igaz, nem elsősorban a BSE, inkább a száj- és körömfájásjárvány miatt, s ezért fölhalmozódtak a készletek.

A termelőknek a húsmarha kilójáért 290-295 forintot kellene kapniuk, ám csak 240-245 forinthoz juthatnak. A terméktanács ezért május 9-e óta 30 forintos támogatást nyújt saját alapjából, a tervek szerint augusztus 15-ig. Az export ismét beindult, így a fölvásárlási árak is fölzárkózhatnak a korábbi összegre. Zádori László elmondta, ha augusztus közepéig nem emelkednek a fölvásárlási árak a korábbi szintre, költségvetési támogatásra lesz szükség, mert a terméktanács forrásai elapadhatnak.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. június 13.)