A titkosszolgálatok döntik el, mi a történeti érték <br/>

Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója dönti el, milyen iratok kerülnek át a Történeti Hivatalhoz (TH) - értesült titkosszolgálati forrásból a Népszava. Ez szakértők szerint azt jelenti: továbbra is az állam és nem az állampolgárok kezében van a döntés joga. A kutatók - közvetve pedig a nyilvánosság - ugyanis eleve csak szűrt információkhoz juthatnak hozzá: olyan adatokhoz, amelyek nyilvánosságra hozatalát a szolgálatok jónak látják.

Minderről a Történeti Hivatal vezetői a közeljövőben tárgyalnak a titkosszolgálatokkal. Az átadás-átvétel pontos menetrendjét azonban egyelőre senki sem tudja, hiszen az erről rendelkező törvényt még ki sem hirdették, és a végrehajtási rendelet sem készült el. Ismert, hogy a parlament a közelmúltban módosította az úgynevezett ügynöktörvényt, amely szerint a TH a jövőben nemzetbiztonsági szaklevéltárként működik, és az összes - rendszerváltás előtt és után keletkezett - titkosszolgálati iratot kezeli. A hivatalnak - elvileg - joga van ellenőrizni a dokumentumok selejtezését is. A TH mellesleg állami szerv, elnöke államtitkári besorolású vezető, aki az új törvény alapján még titkosíthat is iratokat. A törvény bírálói - köztük Varga László történész-levéltáros, a Fővárosi Levéltár korábbi főigazgatója - szerint ez is bizonyítja: az állam az egyik kezéből a másikba teszi az iratokat.

Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter korábban a parlamentben - a törvényjavaslat megvitatásakor - a kutatás szabadságát hangoztatta, és azt is mondta: a szaklevéltárrá minősítés lényege, hogy a titkosszolgálati iratok "történeti értékkel bíró része" egy helyen legyen. De miután a szolgálatok vezetői határoznak az iratok sorsáról, nem a szakma dönti el, milyen adatoknak van történeti értéke.

A polgári titkosszolgálatok iratai fölött korábban a Magyar Országos Levéltár "őrködött". Az intézmény főigazgatója, Gecsényi Lajos történész-levéltáros lapunknak úgy nyilatkozott: a jogszabályok szerint a levéltárnak és a szolgálatoknak közösen kell elbírálniuk, mi minősül történeti értéknek.

- Ez korábban is így működött, és merem remélni, hogy most is így lesz - fogalmazott a főigazgató. Elmondta, hogy 1998 elején kötöttek egy megállapodást a három polgári titkosszolgálattal, illetve a szakminiszterrel a levéltár jogosítványainak gyakorlásáról. Eszerint a levéltár kijelölt munkatársának joga van (volt) megnézni és véleményezni a szolgálatok iratkezelési szabályzatait és terveit, jóváhagyni a selejtezési jegyzőkönyveket. A titkosszogálatok levéltári megbízottjait pedig az országos levéltár főigazgatójának hozzájárulásával nevezték ki. Gecsényi szerint a megállapodás alapján szakmailag korrekt volt az együttműködésük, és nem tud olyan esetről, hogy bármilyen információt eltitkoltak volna a szakmai kontrollt végző levéltár elől.

(Népszava)

Korábban:

(2000. június 27.)