Vagyonnyilatkozatoktól az alkotmányossági botrányig: féléves parlamenti összefoglaló

Kedden az Országgyűlés befejezte első féléves működését, őszig szünetel a törvényhozás. A január óta eltelt időszakban megszigorodtak a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok, változott a munka törvénykönyve, elfogadták a státustörvényt, nem sikerült a kormánynak elfogadtatnia a vallásszabadságról szóló törvény módosítását, de új jogosítványokhoz jutottak az ügyészek, négy ombudsmanból hármat sikerült megválasztani, és jelentősen, 9 fővel csökkent a kisgazda frakció tagsága. Az Országgyűlés úgy fejeződött be, hogy az MSZP és az SZDSZ szerint a házelnök megsértette az alkotmányt, és júniusban előzetes letartóztatásba helyeztek egy képviselőt. Az [origo] az alábbiakban összefoglalja 2001 parlamenti eseményeit.

Vagyonnyilatkozatok, főtisztviselők

Egy tavalyi botrány vezetett a képviselők jogállásáról szóló törvény idei megváltoztatásához. 2000 őszén merült fel a kérdés, hogy Torgyán József kisgazda elnök, akkor még földművelésügyi miniszter, honnan vette a pénzt új villája építésére. Az idei törvény elfogadásáig a képviselőknek a ciklus elején és végén kellett vagyonnyilatkozatot tenniük, mégpedig kettőt: egy nyilvánosat és egy titkosat. Torgyán nyilvános nyilatkozata nem magyarázta a miniszter vagyongyarapodását, a titkosat viszont nem lehetett beleegyezése nélkül felbontani. Torgyán egyedül nem volt hajlandó beszámolni vagyoni helyzetéről, és javaslatára parlamenti bizottság alakult, hogy felmérje az összes képviselő anyagi helyzetét. A bizottságot az MSZP és az SZDSZ bojkottálta, mondván, így akarják a kormánypártiak elterelni a figyelmet Torgyán ügyéről. Végül olyan törvényt fogadott el a parlament, ami évenkénti vagyonnyilatkozatra kötelezi a képviselőket, és csak egy darab, nyilvános bevallást tehetnek. A sértődött ellenzékiek nem küldték el az Országházba idejében nyilatkozataikat, ehelyett az interneten publikálták azokat.

Nemcsak a képviselőket kényszerítette az Országgyűlés rendszeres vagyonnyilatkozat tételre az idén, hanem a korrupció elleni harc jegyében mintegy huszonötezer vezető beosztású köztisztviselőt is. A köztisztviselők jogállásáról szóló június eleji törvény jelentősen emeli a köztisztviselők bérét, bár a szakszervezetek szerint túl sok kibúvó maradt így is a munkaadó intézményeknek a fizetések manipulálására. Kötelezően adandó kedvezmény lett azonban a ruhapénz és a köztisztviselők továbbképzésének állami finanszírozása. Az ellenzék nagy felháborodását váltotta ki a főtisztviselői kar kialakítása. A törvény erről szóló része 300 főtisztviselő kinevezését engedélyezi a mindenkori miniszterelnöknek. A főtisztviselők akár havi 800 ezer forintot is kereshetnek majd (ez a miniszteri fizetéseknél is jóval magasabb), és felmentésük után 5 évig rendelkezési állományba kerülnek, ami azt jelenti, hogy fizetésüket továbbra is megkapják. A kormány szerint így a vezető tisztviselőket nem lehet majd minden kormányváltáskor szélnek ereszteni, anyagi megbecsülésük megelőzi a korrupciót, és szinte élethosszig alkalmazható szakembergárdát lehet majd kialakítani. Az ellenzék ezzel szemben úgy véli, a Fidesz saját klientúráját akarja a törvénnyel bebetonozni a közigazgatásba.

Viták a munka törvénykönyvéről

A szakszervezetek nagy felháborodását keltette a munka törvénykönyvének módosítása. A törvény elfogadása ellen 15 000 ember tüntetett márciusban a Hősök terén, és egyes rendelkezéseinek visszavonása szerepel az MSZP népszavazási kezdeményezésében is. A törvény két órával, 40 órára csökkentette azt a pihenőidőt, ami hetente egyszer, megszakítás nélkül, mindenképpen jár a dolgozóknak. A szabadnapok kiadása esetén pedig nem muszáj pont a szombatot és vasárnapot kijelölni pihenőnapnak. Megengedi a törvény bizonyos esetekben a pihenőnapok összevonását, és maximum 300 órára emeli a lehetséges évi túlórát. A törvényben az is szerepel azonban, hogy a szigorításokat a munkaadó csak akkor alkalmazhatja, ha ezek bekerülnek a kollektív szerződésekbe. A kormány szerint ez bőven kompenzálja majd a munkavállalókat, mert így kollektív szerződések kötésére lehet kényszeríteni a munkaadókat, és ezzel különböző kedvezményeket lehet kiharcolni. Jelenleg a nagy munkaadók alig több mint fele köt kollektív szerződést dolgozóival. A szakszervezetek ezzel kapcsolatban azt sérelmezik, hogy egy új lehetőséget nem köt a törvény kollektív szerződéshez: a munkaadónak azt a jogát, hogy dolgozóit más munkakörbe átirányítsa, vagy éppen kölcsönadja.

Státustörvénytől az ombudsmanválasztásig

Hatalmas, 92%-os többséggel fogadta el az országgyűlés a státustörvényt, ami a környező országokban élő magyarokat érintő kedvezményekről szól. A kulturális és nyelvi identitáshoz kötött kedvezmény évi 3 hónapnyi magyarországi munkavállalást, tanulási segítséget, bizonyos esetekben magyarországi orvosi ellátást biztosít a környező országok magyarjainak. A törvényt csak az SZDSZ nem szavazta meg. Romániában és Szlovákiában nagy felháborodást keltett a törvény, és a diplomáciai bonyodalmak most is tartanak.

Hasonlóan a státustörvényhez, az MSZP megszavazta, az SZDSZ viszont elutasította az ügyészségről szóló törvény módosítását. A törvény az ügyészségeknek is nyomozati jogkört biztosít, és ezzel már több mint 10 intézménynek van joga nyomozni Magyarországon. Az ügyészi jogosítványokat más téren is kibővítette a törvény.

Az Országgyűlés döntött a gázközművagyon rendezéséről is, vagyis az önkormányzatok visszakapják belterületükön lévő gázinfrastruktúrájuk árát. A nagyobb városok akár több mint egymilliárd forinthoz juthatnak a törvény végrehajtásakor. Ebben a félévben fogadták el a képviselők az elektronikus aláírásról szóló törvényt, lehetővé téve, hogy ne csak papírra lehessen írni hitelesen nevünket. Egy ízben az alkotmányt is módosították az idén, amikor a haderőreform jegyében a képviselők egységesítették a hadsereg irányítását a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar összevonásával.

Júliusban lejár négy országgyűlési biztos - ombudsman - megbízatása. Júniusban a négy ombudsman közül hármat sikerült megválasztani, adatvédelmi ombudsmana viszont legkorábban csak ősszel lehet az országnak.


Szabadságjogokkal kapcsolatos törvények

A 2001. év első törvényét még decemberben fogadta el a parlament, de a reklámtörvény kapcsán idén is komoly viták folytak. Az idei első törvény gyakorlatilag mindenhonnan kitiltotta a dohányáruk reklámját - kiskaput hagyva a Forma-1-nek -, és korlátozta a szexuális izgalom keltésére alkalmas reklámok közlését. Az ország mentális tisztaságára egyébként is törekedett az elmúlt fél évben az országgyűlés, de a lex Répássyként elhíresült törvényről az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie, hogy kihirdethető-e; míg a lelkiismereti és vallásszabadságról szólót leszavazta az országgyűlés.

Répássy Róbert fideszes képviselő azt javasolta, hogy a sajtóban a véleményekkel kapcsolatban is kérhessenek helyreigazítást, akik úgy érzik, megsértették őket, és a cikk terjedelmének megfelelő hosszúságban reagálhassanak. A törvényt a kormánypárti többséggel elfogadta a parlamentben, de Mádl Ferenc köztársasági elnök nem hirdette ki. Mádl az Alkotmánybíróságra (AB) bízta, döntse el, nem sérti-e az alaptörvényt a Répássy kidolgozta törvény. Az AB még nem döntött.

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához már nem volt elég a kormánypárti többség, mert azt csak 2/3-os többséggel lehetett volna módosítani. Így a kormány terveivel szemben nem kell az egyházaknak teológiai nézeteikről jelentést írniuk az ügyészségnek, és a törvény továbbra sem engedi meg, hogy egy egyház működését ne engedélyezzék azért, mert a bíróság szerint elsősorban nem vallási kérdésekkel foglalkozik. Sokáig úgy tűnt, át fog menni a törvény. Kezdetben csak az SZDSZ ellenezte, végül azonban sok szocialista képviselő is tartózkodott, vagy nemmel szavazott. A szavazás előtt országszerte gyűltek az aláírások a törvény mellett és ellen is: a szigorítás érdekében a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség fordult a lakossághoz; míg a szigorítást a lelkiismereti szabadság lábbal tiprásának tartó egyházak (pl. Hit Gyülekezet, Krisna Tudatú Hívők) a törvény ellen gyűjtötték a szignókat

Az országgyűlés összetételének változásai

Az elmúlt félévben egy új tagja lett az Országgyűlésnek. Miután időközi választást tartottak Dabason, a győztes Szűcs Lajos (Fidesz) tehette le képviselői esküjét. Komoly mozgás volt az Országgyűlésen belül, kilenc kisgazda képviselő lett független január óta. Januárban zárta ki a frakció Lányi Zsoltot, Csúcs Lászlót és Kiszely Katalint, és távozott Pápai Mihály és Molnár Róbert. Februárban Molnár László hagyta el a frakciót. Torgyán Józsefet, a párt elnökét májusban zárták ki, és az azóta letartóztatott Szabadi Bélát júniusban vetette ki az erősen fogyatkozó frakció. Zakó László szerdán önként lépett ki, és jelentette be, politikai pályafutását a MIÉP-ben folytatja.

Beperelt képviselők

A csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Szabadi Béla letartóztatásához mentelmi jogának felfüggesztéséhez volt szükség. Az országgyűlés rajta kívül 14 mentelmi ügyet tárgyalt, melyek közül hat eljáráson Keller László (MSZP) és Torgyán József (FKGP) osztoznak. Mindkettőjük kiadása háromszor került szóba, mindegyik esetben rágalmazás miatt, a képviselők egymást is perelték. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan magánvádas eljárásoknál nem fosztotta meg mentelmi jogától a parlament a képviselőket, így nem kell bíróságra járnia Kellernek és Torgyánnak, a szintén rágalmazás miatt perelt Csurka Istvánnak (MIÉP) és Szanyi Tibornak (MSZP) és a kegyeletsértés miatt beperelt kisgazda Barkóczy Gellértnek. Székely mellett az idén Herbst János (Fidesz) mentelmi jogát függesztették fel, ellene ittas vezetésért indult eljárás. Függőben maradt a Csintalan Sándor (MSZP, súlyos testi sértés) ügye, és nem adták ki Székely Zoltánt államtitoksértés miatt - igaz, Székely más ügyben már volt előzetes letartóztatásban, és most házi őrizetben van.


Botrányok

A vagyonnyilatkozat körüli feszültségek mellett más botrányok is borzolták a kedélyeket a törvényhozáson kívül a parlamentben. Az MSZP és az SZDSZ szerint alkotmánysértés forrása volt, mikor május 29-én az országgyűlés megszavazta a pénzügyi törvénycsomagot. Az elfogadott törvény szövegéből kimaradt egy mondat, ami lehetővé tette volna, hogy a Magyar Posta 15 %-nál nagyobb részesedést szerezzen a Postabankból. A törvény majdnem hatályba lépett, de Keller László szocialista képviselő nyilvánosan ismertette, a törvény szövege hiányos. Az MSZP szerint hamisítás történt, amibe a Pénzügyminisztérium is belekeveredett. Áder János fideszes házelnök azonban azt állítja, csupán technikai hibát követett el az Országgyűlés Hivatala. Mádl Ferenc köztársasági elnök végül visszaküldte a törvényt az országgyűlésnek, de az MSZP és az SZDSZ szerint az alkotmányt megsértve, túl későn küldte vissza a törvényt az elnök. Az alkotmánysértéshez a baloldal szerint Áder és a törvényt módosított formában megszavazó képviselők is asszisztáltak.

Április elején sajátos módon a kormány nem tudott élni többségével egy szavazáson. A Fidesz képviselői ugyanis leszavazták az egészségügyi miniszter jogkörének kiterjesztéséről szóló kormány javaslatot. A Mikola Istvánnal elégedetlen fideszes képviselők mellett álló két államtitkárt Orbán Viktor miniszterelnök leváltotta. Korábban az ellenzék Gyimóthy Géza alelnöki tisztét nem fogadta el. A kisgazda országgyűlési alelnök ugyanis lemondott, amikor azt hitte, ő követi Torgyánt a miniszteri székben. Később a lemondását Gyimóthy visszavonta, de az MSZP és az SZDSZ szerint erre nem lett volna lehetősége.


Statisztikák

Az elmúlt fél év alatt 34 napon ülésezett az országgyűlés, több mint 1000-szer szavaztak a képviselők, 121 döntést hoztak, ebből 67 volt törvényalkotás vagy módosítás. A képviselők a kormány tagjai közül Stumpf Istvánnak, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének tették fel a legtöbb kérdést, 261-et (a második Orbán Viktor csak 43 kérdést kapott), és a legtöbb interpellációra is Stumpfnak kellett válaszolnia. Ebben a félévben is gyakoriak voltak a kormánypárti interpellációk, ami a Fidesz többségű országgyűlés sajátos vonása, korábban sokkal magasabb volt az ellenzéki interpellációk aránya. A kormánypárti képviselők idén 98-szor, az ellenzékiek 378-szor interpelláltak. A bizottságok közül a környezetvédelmi ülésezett legtöbbet, és a mentelmi bizottságot kellett a legritkábban összehívni. Áder János házelnök szerint ez a félév is bebizonyította, a háromhetenkénti országgyűlés nem rontja a törvényhozási munkát, mert az érdemi vitákra fordított idő nem csökkent, csak a napirend előtti politikai lettek rövidebbek az utóbbi időben. Az ellenzék továbbra is úgy látja, vissza kellene állítani az Országgyűlés hetenkénti összehívását.

Magyari Péter