Több párt kapott felszólítást, mint ahányat nyilvántartanak

Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, senki sem tudja pontosan megmondani, hány párt működik Magyarországon. 34 politikai szervezet ugyanis annak ellenére reagált a gazdasági beszámoló elkészítésére felszólító levélre, hogy nevük már nem szerepel a Legfelsőbb Bíróság pártlistáján.
Vágólapra másolva!

Bár a minap alakult Zöld Szalag Magyarország még nem szerepel a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartásában, mégis a listán - a legfrissebb adatok szerint - 136 működő párt található. Érdekes ugyanakkor, hogy 202 pártnak küldték ki nemrégiben a kötelező gazdasági beszámoló elkészítéséhez szükséges adatlapokat, és ezek közül 170 szervezet valamilyen formában reagált a megkeresésre.

Eltérő az is, ahogyan a bíróság és a politikatudomány tekint ezekre a szervezetekre. Míg Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetője szerint a pártalapítás alkotmányos joga csak azoktól a szervezetektől tagadható meg, amelyek alkotmány- vagy törvényellenes céllal jönnek létre, megsértik a jogszabályokat vagy nem számolnak el gazdálkodásukról, addig a politológus Simon János más szempontokat is felsorol. Mint elmondta, egy párt esetében fontos, hogy van-e tagsága, sajtója, szed-e tagdíjat, illetve tevékenysége a hatalom megszerzésére, illetve a politika formálására irányul-e. Lomnici szerint a pártoknak csupán 10 százaléka - tehát mintegy 15 - vesz részt a közéletben, Simon János szerint viszont 30.

A Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírájának tapasztalatai szerint a választások előtti évben mindig megnő a pártalapítási kedv, de szerinte ha valamely szervezet eredményesen kíván szerepelni az általános választásokon, nem árt, ha a szavazás előtt legkésőbb fél évvel már rendelkezik jogerős bírósági bejegyzéssel. A nyolcvanas évek második fele óta 250 pártot jegyeztek be Magyarországon, és csak két szervezet kérelmét utasította el a bíróság.

Az elmúlt időszak kisgazda- belharcaival kapcsolatban Simon János felhívta a figyelmet arra: a közép-európai pártfejlődés egyik sajátossága, hogy ezekben az országokban újjászerveződtek azok az agrárpártok, melyek Nyugat-Európában már rég beolvadtak a nagyobb politikai mozgalmakba. Bár a politológia még nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy erre a sorsra jutnak-e a kisgazdák is, a fentiek fényében ez sem elképzelhetetlen.

A szakemberek szerint a demokratikus átalakulás velejárója, hogy idővel csökken a pártok száma, mint ahogy ez Spanyolországban is történt. Magyarországon az utóbbi időben hatvan politikai szervezet megszűnt, 47 pedig társadalmi szervezetté alakult át. Simon János szerint ennek az az oka, hogy gyakorlatilag nincs olyan társadalmi kényszer, amely ösztönözné a pártalapítási kedv feléledését.