Korlátozzák az előzetes letartóztatás időtartamát

Vágólapra másolva!
Külön határozat nélkül szabadon kell engedni a jövőben azokat, akik bár három éve ülnek előzetes letartóztatásban, ügyükben még nem született elsőfokú ítélet sem. Az eljárási törvény módosítása így jelentősen felgyorsíthatja a büntetőeljárásokat. A Globex-ügy két vádlottját például már két és fél éve tartják fogva, az elsőfokú tárgyalás pedig legkorábban a jövő év első felében kezdődhet csak el.
Vágólapra másolva!

Három évnél tovább nem tartható előzetes letartóztatásban a büntetőügy gyanúsítottja - ha az elsőfokú ítélet még nem született meg. Erről a várhatóan 2003. január elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény rendelkezik.

Attól azonban egyelőre nem kell tartani, hogy ezt a határozatot követően sorra szabadulnak ki nagy súlyú büntetőügyek vádlottjai. Az új rendelkezés azonban mindenképen kedvező hatással lesz majd a büntetőügyek ésszerű határidőn belüli befejezésére.

A fogva tartás célja ugyanis az, hogy a gyanúsítottak - például elrejtőzésükkel - ne tudjanak kibújni az esetleges felelősségre vonás alól. Az eljárásban részt vevők valódi határidőhöz kötése minden bizonnyal a tudatosabb, célszerűbb munkavégzésre is kényszeríti majd az igazságszolgáltatást.

Jelenleg az előzetes letartóztatásban tölthető időnek nincs felső határa, így most egy nehezen megítélhető bűnügyben akár öt, nyolc évet is tölthet valaki fogságban - esetleg indokolatlanul, előrehozott büntetésként. Az érintettek egybehangzó állítása szerint is sokkal "jobb" a jogerősen kapott tíz év, mint öt, bizonytalanságban töltött előzetes. Ráadásul a gazdasági büntetőeljárások sajátossága, hogy a többéves eljárás végére derülhet ki: az elkövetett cselekmény nem is büntetendő.

Jogi szakértők szerint ma átlagosan három évig tartanak a büntetőeljárások.

Egyetlen - szakértők szerint komoly - hiányossága van a már elfogadott, ám csak később bevezetendő törvénynek. Nem határozza meg, hogy mikortól kezdődik a hároméves határidő: mennyi ideig tarthat a nyomozás és meddig a bírósági eljárás. Ha az ügy nyomozása elhúzódik, a bíróság időzavarba kerülhet, s ez akár megalapozatlan ítéletekhez is vezethet.