Megsínyli a betegellátás a kórházi takarékoskodást

Az év második felében csökkenteni kell az egészségügyi szolgáltatás színvonalát - fogalmazta meg körlevelében az egyik kórház főigazgatója. Ez a dokumentum szakemberek szerint akármelyik kórházban megszülethetett volna: az intézetek többsége tartalékait éli fel. Az egészségügyi miniszter szerint azonban a helyzet javul, s a kórházak többsége egyensúlyban van.

,,...az intézmény további folyamatos működésének biztosítsa érdekében az év második felében csökkenteni kell az egészségügyi ellátás színvonalát" - áll a lapunk birtokába került egyik fővárosi kórház főigazgatói körlevelében. Az intézményvezető többek között a havi gyógyszerkerethez, laborvizsgálatokhoz pontszámokat határozott meg, amelyen felül csak külön engedéllyel lehet gyógyszert igényelni, illetve vizsgálatokat végezni. Csökkentette 40 százalékkal a külső szolgálatok díjazását, megszüntette a belső helyettesítés, illetve túlmunka díjazását, felelősöket jelölt ki a költséges MR- és CT-vizsgálatok engedélyezésére, valamint elrendelte azt is: a területen kívüli betegeket - ha a betegségükkel kapcsolatos diagnosztikai vizsgálatok, valamint gyógykezelésük a kórház számára jelentős többletköltséggel járna - a területileg illetékeshez kell irányítani.

A kórház főigazgatója szerint a jelenlegi finanszírozás arra kényszeríti az intézményeket, hogy a betegellátáshoz használt eszközökön is próbáljanak megtakarítani.

- Az intézet már túl van minden olyan spórolási lehetőségen, amelyet nem éreznek meg a betegek, azokon, amelyek esetleges gazdaságtalan kihasználtság miatt gyűltek össze: a készletek tökéletesen kiürültek - nyilatkozta az igazgató. - Az áprilisban bevezetett új finanszírozás júliustól az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 17 százalékkal csökkent, ami havonta 20 milliós bevételkiesést jelent. Ahhoz pedig, hogy ilyen feltételekkel a műtéteket, kezeléseket, az ellátást biztosítani tudjuk, nincs más választásunk.

Annak ellenére, hogy a szaktárca az egyes betegségcsoportokért számított pont (az úgynevezett HBCS) ellenértékét 90 ezer forintra emelte, a kórházak jelentős részének mégis átlagosan 10-20 százalékos veszteséggel kell számolnia. Igaz ugyan, hogy a módosítással egy pont finanszírozása növekedett, de az emeléssel párhuzamosan változott a beavatkozásokért elszámolható pont mennyisége. Ebből következően a betegségek egy része kevesebb támogatásban részesül.

A megkérdezett kórházak vezetői egyöntetűen állítják: bármelyik kórházban születhetett volna a fent ismertetetthez hasonló körlevél, ugyanis az intézmények rendszeresen rákényszerülnek a különböző megszorítások bevezetésére. Az elmúlt időszakban ugyanis nem nőtt a dologi kiadásokra szánt keret, alultervezett az infláció, így az intézmények működésére folyamatosan csökken a fedezet, s mind nagyobb a pénzhiány.

Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy véli, ha valóban ez (szigorító intézkedések a megtakarítás jegyében) a kórházi vezető egyetlen lehetősége, tisztességesen jár el, jóllehet, ennek felelősségét is vállalnia kell.

A Népszava által megkérdezett egészségügyi jogász szerint nem sért törvényt egy ilyen írásba foglalt "üzenet", utasítás, a betegellátás szabályozása ugyanis "féllábú". - Bár az egészségügyi törvény előírja, hogy mindenkinek a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kell biztosítani, de ez csak akkor teljesíthető, ha biztosítja hozzá a pénzügyi fedezetet. A jelenlegi finanszírozás mellett azonban egyértelmű, hogy folyamatosan csökken az ellátás színvonala. Csupán a megfogalmazás ügyetlen, ez azonban egy "kétségbeesés szülte igazmondás" - véli a jogász.

Mikola István szerint kizárólag a rossz gazdálkodás miatt állhat elő ilyen helyzet, a kórházak többsége egyensúlyban van, s csak néhányan küzdenek adósságokkal. Azt pedig egyenesen cáfolta, hogy az új, emelt összegű HBCS-vel bármelyik intézmény is rosszabbul járna.

Szolnoky Andrea, az érintett kórházat fenntartó fővárosi önkormányzat alpolgármestere szerint a szóban forgó intézmény menedzsmentje kitűnően működik, s éppen az adósságot elkerülendő készült a maximálisan támogatható intézkedési terv, amelyet augusztusban tárgyal az önkormányzat. Az új kórházi finanszírozás következtében valóban átlagosan 20 százalékkal csökkent az intézményi támogatás.

Aáry Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének igazgatója szerint két héten belül készülnek el a kórházak júliusi adósságállományát összegző jelentések, s az alapján megkezdődhet az intézmények gazdasági helyzetének vizsgálata, illetve konszolidációja. Az egyesületi elnök szerint ugyan az egészségügyi ellátás szerkezetének átalakítása mindenképp indokolt, az azonban nem kérdéses: pénz nélkül egyetlen szakértői bizottság vagy konszolidációs program nem teheti rendbe az egészségügyet.

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program megalkotása motiválta Lun Katalint arra, hogy pályázzon az országos tiszti főorvosi posztra.

Lun Katalin, aki augusztus 15-től országos tiszti főorvos, elmondta, hogy harmincéves pályafutása során a közegészségügy valamennyi területét megismerte, és jelentős gyakorlati tapasztalatokat szerzett az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének élén. Hangsúlyozta, hogy a népegészségügyi program sikeres végrehajtásának érdekében az ÁNTSZ szerkezete átrendezésre szorul. Fontos szerepet szán a munkatársak oktatásának, és a laboratóriumi háttér és az informatikai rendszer fejlesztését is tervbe vette.

Korábban:

Eladósodtak a kórházak