Közpénzből fedezik a magánerdők tulajdonosainak trehányságát

Óriási problémát okoz a tűzoltóknak, hogy a magánkézbe került erdők jelentős része elhanyagolt, ezekben ugyanis sokkal nehezebb a lángok gyors megfékezése. Miközben az erdők negyven százaléka magánkézbe került az elmúlt években, és a keletkezett károk jelentős része a hanyagságnak tudható be, az ebből fakadó károkat mai napig közpénzből fedezik.

Az erdők magánkézbe adása 1992-ben, a kárpótlási folyamattal kezdődött. Közel tíz év alatt az ország területének 19 százalékát borító erdők 40 százaléka magánkézbe került - tudta meg az [origo] Barátosi Gábortól, a földművelésügyi minisztérium erdészeti osztályának vezetőjétől. Ez körülbelül 300 ezer tulajdonost között oszlik meg, vagyis nagyon elaprózódtak a területek. Átlagosan 2 hektár jut egy tulajdonosra.

Egy részük erdőgazdaságokba tömörült, és így közösen, nagy területeket kezelnek megfelelően. Sokan azonban nem vették birtokba az erdőket, vagy hanyagságból, vagy azért, mert a papírok alapján egy-egy kis erdőnek sok helyen több tíz, akár több száz tulajdonosa is van. Ezeken a területeken nem történt semmi, nemigen foglalkoznak az erdők rendben tartásával.

Bár az erdőtörvény előírásai az egész országban irányadóak, sok az elhanyagolt, rossz állapotban lévő erdő. A minisztérium alá tartozó Állami Erdészeti Szolgálat felügyelői ellenőrzik a törvény betartását, és engedély nélküli tevékenység esetén sok millió forintos büntetéseket is kirónak. Ha a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a felszólításra, az ügy a bíróság elé kerül. Nem mondható el azonban, hogy a bíróságoknak sorozatban kellene az ilyen ügyeket tárgyalniuk. Az FVM munkatársa az [origo] kérdésére nem tudta pontosan megmondani, hány esetben indult eljárás, azonban mindössze néhány esetre emlékszik. A lerobbant erdők rendbetételére kényszerkezelőt neveznek ki, de ez sem olyan egyszerű, mert senki nem akarja elvállalni az elhanyagolt erdőket, főként azokat, amelyek korábban a téeszek tulajdonában voltak.

Az elhanyagolt erdők pedig komoly gondot okoznak a száraz időszakban, az erdőtüzek évadjában. Az [origo] a tűzoltóság szóvivőjétől, Dobson Tibortól megtudta, hogy az erdőtüzek legtöbbször a rosszul karbantartott erdőkben alakulnak ki, legyenek azok akármilyen tulajdonban.

Ennek megakadályozására a tulajdonosoknak az erdőtörvényen kívül a Belügyminisztérium által kiadott erdőtüzek elleni védelemről szóló rendeletet is figyelembe kell venniük. Ebben részletesen felsorolják a teendőket, mint a tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblák kihelyezése, a védősávok kialakítása, erdőbejáró személyek és tűzjelző berendezések alakalmazása. A rendeletben szó van egy "Erdőtüzek elleni védelmi információs rendszer" létrehozásáról is. Ezt az Európai Unió követeli meg Magyarországtól, és a csatlakozásig el kell készülnie. 2002. január 1-jétől tehát minden magyarországi erdő tulajdonosának be kell számolnia birtoka méreteiről, arról, hogy milyen fafajták és növények találhatók rajta, a múltbeli tűzesetekről, illetve a legközelebbi tűzoltó állomás távolságáról.

Tűz esetén a tűzoltóság minden ellenszolgáltatás nélkül oltja az erdőket, ugyanúgy mint a lakástüzek esetében. Gyorsan kell mérlegelniük, hogy szükség lehet-e különleges műszaki felszerelésekre is (például helikopterre, traktorra), mert ezek többletköltséggel járnak. A tűzoltók igyekeznek ilyen eszközöket a rendőrségtől, vagy a honvédségtől kérni, de alkalom adtán bérelni is szokták.

Az elhanyagolt erdőket nehezebb oltani, de az emiatt keletkezett többletköltség a tűzoltóságot terheli. Sokszor megfoghatatlanok a tulajdonosok, és a tűz után szinte lehetetlen bizonyítani, hogy mennyivel egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban lehetett volna eloltani a lángokat, ha az adott erdő rendezettebb lett volna.

[origo]