Törvényre vár a kórházak magánosítása

Több fórumon is vizsgálják a szegedi egészségügy-privatizáció terveit. Az Országgyűlés szakbizottsága a polgármester meghallgatását kezdeményezte. A jövő héten másik két egészségügyi magánosítás előtt álló város, Kiskunhalas és Sopron városvezetését is meghallgatják a képviselők a tervekről. Miután Mikola István egészségügyi miniszter egyértelműen jelezte: az új jogszabály értelmében csak nonprofit formában valósulhat meg a privatizáció, várhatóan sehol nem folytatódhat az eredeti tervek szerint az átalakítás.

Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága kezdeményezte Szeged polgármesterének jövő heti meghallgatását. Az elmúlt napokban több fórumon is foglalkoztak a szegedi egészségügy privatizáció ügyével. A szakmai szervezetek tiltakoztak, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete pedig soron kívüli vizsgálatot kezdeményezett a szaktárca vezetőjénél. Többek között arról kérnek tájékoztatást az egészségügyi minisztertől, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak van-e hivatalos állásfoglalása az egészségügyi intézmények teljes vagy részleges privatizációja során követendő szempontokról.

Mikola István egészségügyi miniszter, mint ismert, Kiskunhalason leállíttatta a privatizációs folyamatot, most Szegeden is halasztást kért a város polgármesterétől. Hangsúlyozta: Szegeden semmilyen törvénytelenség nem történt, de felkérte a város vezetését, napolja el az egyébként éppen tegnapra tervezett döntést, s várja meg a készülő törvényt.

Ebben azonban már az szerepel majd, nonprofit szervezeti formában működtethető csak a betegellátás, tehát profitorientált befektetők legfeljebb alvállalkozóként jelenhetnek meg a működtetésben.

A Magyar Orvosi Kamara kifogásával azonban, amely szerint az egészségügyi termékeket gyártók, illetve forgalmazók részvétele az egészségügyi szolgáltatásban összeférhetetlenségi aggályokat is felvet, a miniszter már nem ért egyet, így ezek közreműködését nem zárja ki az új szabályozás.

Mindezek után egyelőre kérdéses, az eddigi privatizációs kezdeményezések - amelyeket mind a tárca vezetője, mind a szakma hol támogathatónak, hol vadprivatizációnak minősít - a törvény elfogadása után még megvalósíthatók-e, ugyanis mindegyik komoly vállalkozói csoportok részvételével magánosította volna a betegellátást. Sopronban egyelőre a kórház egyes egységeit, a művesekezelést, a labort és a röntgenrészleget működtetik vállalkozók, de szóba került az is, hogy egyikőjük akár a teljes intézmény működtetését átvenné. Kiskunhalason is a városi kórház bizonyos területeit vette volna át a vállalkozói csoport. A teljesen kidolgozott menetrend, képviselő-testületi támogatás után az utolsó pillanatban a miniszter közbenjárására az ÁNTSZ leállította az átalakítást: ugyanis nem adott működési engedélyt az új szereplőknek. A miniszter későbbi nyilatkozata szerint túl gyorsan jelent meg a profitérdekeltség.

Szegeden egyenesen részvénytársaság szeretné működtetni a betegellátást, s csak azon belül tervezi közhasznú társaság alakítását, kizárólag a szakmai feladatok ellátására. Ugyan a szakminiszter és a polgármester nyilatkozatai alapján most csak halasztásról van szó, vagyis arról, hogy várja meg a város vezetése az új törvényt: ez alapján a jogszabály alapján biztos, hogy a kezdeményezés jelenlegi formájában már nem valósulhat meg.

Jóllehet, a polgármesteri hivatal szakértői egy tegnapi fórumon úgy nyilatkoztak: megvárják a törvényt, annak szellemében alakítják át a szerződésüket, de továbbra sem állnak el a magánosítás jelenlegi terveitől. Tehát úgy tűnik, nem módosítanak s visszamenőleg nem indítanak közbeszerzési eljárást. A szakértői vélemények szerint ráadásul kizárt, hogy ebben a ciklusban az esetleg jó szándékú, úttörő kezdeményezés politikailag letisztuljon s valóban szakmai szempontok irányítsák az ottani átalakítást.

Az országgyűlési szakbizottság elnöke, Kökény Mihályszerint várható, hogy a szegedi munkát elölről kell majd kezdeni, a vitáknak és botrányoknak nem lehet kitenni egy ennyire kényes területet. A szocialista képviselő úgy véli, az elképzelések szerint a decemberre parlament elé kerülő egészségügyi közszolgáltatásról szóló törvény olyan keretet és támpontokat ad majd az önkormányzatoknak, amely alapján kénytelenek lesznek valamennyien átlátható pályáztatással, valóban a legalkalmasabb jelöltet kiválasztani.

A jelenlegi viharoktól függetlenül az átalakítást az egész szakma támogatja. Szakmán belül azonban sokan vannak, akik viszont éppen azt szeretnék biztosítani, hogy ne lehessen részeiben privatizálni az intézményeket: jóllehet, sokan úgy vélik, az egészségügyi rendszer jelenlegi helyzetében reménytelennek tűnik teljes intézményeket átalakítani. Az egyik kórházvezető szerint a mostani folyamat inkább nevezhető működtetési változtatásnak. Tényleges tulajdonosváltásról ugyanis nincs szó, így privatizációról sem lehet egyelőre beszélni: mindezek pénzügyi és orvosszakmai kényszermegoldások. Az egészségügy ugyanis ma nem piacképes.

A szerkezetváltásban bizonytalan egyelőre az is, változtat-e a tárca azon, hogy a rendszerbe belépő új szereplőknek haladékot ad az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére. Pillanatnyilag az is akadálya lehet az átalakításnak, hogy az ország öszszes kórháza ideiglenes engedélylyel működik, s különböző határidőket kaptak arra, hogy a végleges engedélyhez szükséges minimumfeltételeknek megfeleljenek. Ha egy-egy vállalkozás belép a rendszerbe, a jelenlegi jogszabályok szerint nem kaphat ideiglenes papírokat, így már az átvételkor teljesítenie kell a minimum-előírásokat.

Így egyelőre egyikük sem kezdhetné működtetni egészségügyi szolgáltatásait, mindaddig, amíg a rendszer az alapkövetelményeknek eleget nem tesz. A teljes körű minimális konszolidációra összesen 30-40 milliárd forintra lenne szükség, intézményenként is akár milliárdos befektetésekre. Ezt viszont az új résztvevőknek kellene előzetesen beruházniuk, anélkül, hogy biztosra vehetnék: később ÁNTSZ-engedélyt kapnak a működtetéshez.

Valamennyi szakmai szervezet egyelőre várja a letisztulást: világos törvényi háttér nélkül ugyanis még a legjobb szándékú kezdeményezés is veszélyes lehet.

Korábban:

Kockázatos kórház-privatizáció