Törvényt és rendeletet is áthágott az Országimázs Központ

Számos szabálytalanságra hívja fel az ÁSZ a Miniszterelnöki Hivatal figyelmét az internetre ma felkerülő zárszámadási jelentésében az Országimázs Központ (OK) működésével kapcsolatban. A Népszava birtokába került dokumentum szerint az OK munkatársai több esetben eltértek a közbeszerzési törvény, illetve a költségvetési gazdálkodásról és a számviteli rendről szóló kormányrendelet előírásaitól.

A lap birtokába került dokumentum szerint az Országimázs Központ 2000-ben megbízás keretében tíz embert foglalkoztatott, a szolgáltatás értéke mind a tíz esetben a központi költségvetési szervek ún. szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályozásáról szóló rendelet hatálya alá tartozik, de csak öt esetben folytattak le eljárást, így a belső szabályozás nem állt összhangban a kormányrendelet előírásaival. A számvevők szerint a munkaköri leírások nem tartalmazták a dolgozók feladatait és felelősségét, illetve a feladatok nagysága és a pénzügyi tranzakciók száma és értéke miatt pénzügyi tapasztalatokkal rendelkező köztisztviselő alkalmazását tartották volna megfelelőnek. Ezzel szemben tavaly szakirányú gyakorlattal nem rendelkező dolgozót bíztak meg. A központ munkatársai a tervezési körirat előírásaival ellentétben nem készítették el a feladatok megvalósításának tervét. A részfeladatokra tervezett összegek nem voltak alátámasztva számításokkal. A számvevők szerint a szervezeti marketingkommunikációs tevékenység tervezése, szervezése, a kampány stratégiai tervezése, illetve annak folyamatos ellenőrzése tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesével, a Klapp Ügynökség Kft.-vel készíttették el a központ kommunikációs tervét. A Klapp ezért 2 millió 400 ezer forint plusz áfát kapott. A Klapp csúszott a határidővel is. A számvevők további észrevétele az volt, hogy az ügynökség által készített terv részletes költségterve jelentősen eltér az OK által készített és a Tóth István Zoltán által aláírt költségvetéstől. A nemzeti és állami ünnepek költségeire az ügynökség 400 millió forinttal többet szerepeltetett az OK-nál. Ezzel szemben csak a nemzeti és állami ünnepekre 1 milliárd 282 millió forintot költöttek, ebből augusztus 20-ra 1 milliárd 13 milliót. Ez az OK tervezte összeg több mint két és félszerese, de meghaladta még a kormány által jóváhagyott összeget is. Terven felüli kifizetés volt a köztársasági elnöki beiktatási ceremónia és a Sydneyben megrendezett Magyar Kulturális Napok is.

Az ÁSZ ellenőrzése során több olyan kötelezettségvállalást talált, amely nem felelt meg az eljárási rendnek. Az OK munkatársa és a politikai államtitkár együttes aláírása helyett csak egyikük jegyzése szerepelt és hiányzott a pénzügyi fedezetet igazoló vezető ellenjegyzése is. Az Országimázs Központ a 3 milliárd 657 millió forint szállítói kötelezettség 87,4 százalékát a Happy End Kft.-nek fizette ki, az Ezüsthajó Kft. kapta az összes kiadás 6,6 százalékát, míg a Klapp Ügynökség az összes kiadás 0,4 százalékát vette fel.

A Kommunikációs Központ a kormányzati kommunikatív feladatok külső munkáinak elvégzésére a Happy End Kft.-vel kötött vállalkozási keretszerződést 1999. január 15-én azzal a kikötéssel, hogy az hatályát veszti akkor, ha az azonos tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás keretszerződését aláírják. Ezt a második négyéves megállapodást március 4-én írták alá. A keretszerződés értelmében a vállalkozási díj a vállalkozó által igazolt költség, valamint a költségek 10 százalékát meg nem haladó vállalkozói díj együttes összege plusz 12 százalék áfa volt. Mivel a Happy End ajánlata volt a legolcsóbb, így vele kötöttek keretszerződést, viszont ebben már nem 10, hanem 20 százalékos vállalkozói díjat állapítottak meg. A négyéves keretszerződés megkötése előtt ugyan ún. szabadkézi vételi eljárást alkalmaztak, azonban a beszerzések értéke lényegesen meghaladta a közbeszerzési értékhatárt. A MeH és a Happy End Kft. között megkötött keretszerződésnek az ügyeleti díjra vonatkozó része alapján a számvevők megállapították, hogy azok igazolása majdnem minden esetben az Országimázs Központ osztályvezetőjétől származik, aki egyben a szerződések megkötésénél az egyik kötelezettségvállaló is. A tényleges teljesítést igazoló dokumentumokat a fővállalkozó a számlák mellékleteiként nem nyújtotta be, így azok mennyisége és értéke nem állapítható meg. A teljesítés igazolása formalevél alapján történt, a tényleges teljesítést bizonyító mellékleteket azonban még az ÁSZ kérésére sem tudták bemutatni.

Korábban:

ÁSZ-kritika az imázsközpontnak