A gyáriparosok támogatják az egészségügy privatizációját

Hétfőn megállapodást írt alá az egészségügy specifikus privatizációjának első lépéseként az egészségügyi minisztérium és a gyáriparosok szövetsége. A gyáriparosok mozgósítani tudják mind a hazai, mind a külföldi tőkét, a forrásbevonás nélkül ugyanis a továbbiakban csak az egészségügy állami toldozás-foldozásáról lehetne szó - mondták el az aláíró felek.

Együttműködési megállapodást írt alá az egészségügyi miniszter és a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke hétfőn délben. Az aláírás utáni tájékoztatón Széles Gábor, a szövetség elnöke elmondta, hogy az egészségügy szempontjából az elmúlt évtizedek legfontosabb lépésének tartja a most létrejött megállapoádást, amely az első lépés az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében. Ha a parlament elfogadja a a minisztérium népegészségügyi programját, a közeljövőben közhasznú társaságok jöhetnek létre, és ezek megtervezhetik, mire van egy-egy adott intézménynek a legnagyobb szüksége, megtalálják a legmegfelelőbb vállalkozót a kitűzött feladat végrehajtására, és elsősorban biztosítják, hogy a magyarországi kórházak vagyona nehogy kicsússzon az egészségügy kezéből. A megállapodás lényege, hogy a kórházakat, szolgáltatásokat ne lehessen kiárusítani néhány magyar vagy külföldi cégnek. Széles hozzátette, hogy részvételük azért fontos, mert a gyáriparosok mozgósítani tudják mind a hazai, mind a külföldi tőkét.

Mikola István miniszter is az egészségügy specifikus privatizációjának első lépését látja a megállapodás létrejöttében. Elmondta, hogy a program alapján az ingatlan vagyon nem mehet ki többé az ágazatból, és megakadályozza azt is, hogy úgy történjen az egészségügyi intézmények privatizációja, hogy kimazsolázzák a nyereséges szolgáltatásokat, miközben a kórház nagy része csődbe megy. Mikola azonban hozzátette, azt elképzelhetőnek tartja, és erre külföldi példákat is ismer, hogy egy sikeresen működő, csúcstechnológiával felszerelt labor vagy osztály tartson el egy hatalmas kórházat. A forrásbevonás nélkül azonban a továbbiakban csak állami toldozás-foldozásról lehetne szó. A kerettörvényen kívül még számos kormányrendelet és minisztériumi intézkedés kell hogy kiegészítse a most létrejött megállapodást.

[origo]