Az intézményes állami gyermekvédelem felé Magyarország épp 100 esztendeje tette meg az első lépést. A magyar gyermekvédelem elmúlt száz évét összefoglalva Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az 1901-es állami menhelyekről szóló törvénnyel kezdődően alakult ki Magyarországon az intézményes gyermekvédelem. Ezzel jogilag szabályozottá vált, hogy egy gyermek se maradhasson állami segítség nélkül - magyarázta Orbán, aki egyben a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője is. Hozzátette: fontos megemlíteni ugyanakkor az 1971-es ifjúsági törvényt, amely kijelentette: a szülői felelősséget semmilyen jogszabály nem helyettesíti. A gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ-egyezményt az Országgyűlés 1991-ben ratifikálta. Az 1997-es magyar gyermekvédelmi törvényt ennek szellemében fogadta el a parlament.
A gyermekek jelenlegi helyzetéről beszélve a Magyisz elnöke elmondta: minden száz gyermekből 16-17 számít veszélyeztetettnek, 80 százalékuk anyagi okokból. Állami gondozásban a gyermekek egy százaléka van, azaz éves szinten 23 ezer kiskorú. A hivatásos nevelőszülők száma jelenleg 350, ez 30 százalékos csökkenést jelent: a háború előtt az állami gondozásban lévő gyermekek 80 százalékát, míg most csak 40 százalékát tudják nevelőszülőknél elhelyezni - közölte Orbán István.
A fejlesztendő területeket érintve elmondta: a hazai gyermekotthonokban átlagosan egy dolgozóra három gyermek jut. Ezzel szemben Nyugat-Európában fordított a helyzet: egy gyermekre jut 2,8 nevelő. A nevelőknek korábban 70 százaléka volt pedagógus, mára ez az arány is megfordult: csupán 30 százalékuk rendelkezik pedagógus végzettséggel - fűzte hozzá. Az adatok szerint száz gyermekből 32 házasságon kívül születik - közölte Orbán. Évente 11-12 ezer apasági pert folytatnak, s az esetek harmadában vállalja a per végére az apa a gyermeket. A magyar gyermekvédelmi rendszer pozitívumaként emelte ki a Magyisz elnöke azt a gyakorlatot, hogy amennyiben eredménytelen a bírósági határozat végrehajtása, az állam megelőlegezi a gyermektartási díjat. Szintén pozitívumként említette, hogy a törvény módosítása a független gyermekjogi biztost is rendszerbe állítja, melynek szükségességét a szakma már három éve jelezte.
A hazai gyermekvédelem fő hiányosságának azt nevezte, hogy nincs önálló gyermekjog, nincs olyan alkotmányos törvényi szabályozás, amely csak és kizárólag a gyermekek jogaira vonatkozik. További problémaként említette, hogy a gyámügy még most is rendkívül bürokratikus rendszerrel, egy 1957-es törvény szerint működik.