Kétperces hozzászólások a parlamenti vitanapon

Vágólapra másolva!
A kormány hároméves tevékenységének megítéléséről hosszas, személyeskedésektől és durva megjegyzésektől sem mentes vita bontakozott ki a parlamentben az ellenzék és a kormányoldal képviselői között a vezérszónoklatokat követő kétperces hozzászólások során.
Vágólapra másolva!

Gál Zoltán (MSZP) közölte, hogy a Büntetőtörvénykönyv módosításának hatása szakértők szerint csak 5-8 év múlva lesz érezhető, ezért a bűnözés nem csökkenhetett a büntetési tételeknek az elmúlt három év alatt történt emelése miatt.

Bauer Tamás (SZDSZ) bírálta a kormányt, amiért a nyugdíjak reálérték-növekedése megállt a mostani kormányzati ciklusban.

Avarkeszi Dezső (MSZP) kijelentette, hogy a következő kormány feladata lesz megerősíteni a demokráciát és a jogállamiságot az országban.

Lendvai Ildikó (MSZP) ábécé-rendbe szedve bírálta a kormány kultúrpolitikáját, megemlítette többek között Szabó László Zsolt volt tévéelnök ausztráliai diplomáciai kiküldetését és a médiakuratóriumok helyzetét.

Kósáné Kovács Magda (MSZP) közölte, hogy a romák helyzetének javításához elsősorban a törvényi feltételeket kell megteremteni. Kifogásolta, hogy ma nincs Magyarországon antidiszkriminációs törvény, és hiányzik a büntetési tételek közül a közösség elleni izgatás, valamint a gyűlöletbeszéd bűntette.

Wiener György (MSZP) a beígért választási reformot és a parlament létszámának csökkentését kérte számon a kormányzaton.

Molnár Gyula (MSZP) az informatikai fejlődés megtorpanására, Szabó Vilmos (MSZP) nagykövetek politikai okokból történt visszahívására, Ivancsik Imre (MSZP) pedig a haderőreform elmaradására hívta fel a figyelmet felszólalásában.

Kövér László (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy antidiszkriminációs törvények az előző ciklusban sem születtek.

Sasvári Szilárd (Fidesz) a nyugdíjas házak építésének állami támogatását emelte ki, Dávid Ibolya igazságügy-miniszter pedig a bírósági eljárások gyorsítására tett intézkedéseket sorolta fel.

Martonyi János külügyminiszter elismerően szólt arról, hogy az elmúlt három év alatt egyetlen nagykövetet sem hívtak vissza idő előtt. Németh Zsolt külügyi államtitkár hozzátette, hogy az előző ciklusban viszont mintegy 100 fő kényszerült a Külügyminisztériumból való távozásra, és több tucat nagykövetet hívtak vissza idő előtt politikai okokból.

Pálinkás József oktatási miniszter az iskolák, a könyvtárak és a kutatóintézetek informatikai fejlődésére hívta fel a figyelmet.

Mayer Bertalan (MSZP) szerint a miniszterelnöknek sikerült tönkretenni a magyar vidéket, soha nem látott kilátástalanságba lökni az egész ágazatot. "Sikerült a Fidesz-bankon keresztül haverok kezére játszani az állami gazdaságokat, és önnek sikerült eljátszania a Tenkes kapitányát az osztrák gazdák ellen, nem sikerült viszont a zsebszerződéses trükk. Tudnia kellene, hogy a zsebnek nincs szerződése, csak az ön klientúrájának, amit sikerült teletömnie" - fogalmazott a képviselő, felszólítva a kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot tetteiért a magyar parasztoktól.

Kövér László (Fidesz) reagálásban arra szólította fel a szocialista honatyát, hogy mérsékelje magát és kérjen bocsánatot a minősíthetetlen hangnemért. Arra is felkérte, hogy annak a pártnak a nevében, amelynek a frakciójában ül, kérjen bocsánatot a magyar parasztságtól azért, mert az ötvenes években tömegesen nyomorították meg a vidéki embereket. "Továbbá ´56-ban az olyan emberek, mint az ön volt miniszterelnöke, végigverték a falvakat, leverték az emberek veséjét, hogy utána a hatvanas években, amikor be kellett őket erőszakolni a termelőszövetkezetekbe, ez egy kicsit jobban menjen" - mondta Kövér.

Keller László (MSZP) megkérdőjelezte a kormány családokkal és adócsökkentéssel kapcsolatos ígéreteit. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy vélte, ezeket az eredményeket csak az kérdőjelezheti meg, aki nem olvasta el a kabinet tevékenységéről szóló beszámolót.

Martonyi János külügyminiszter Szanyi Tibor (MSZP) azon felszólalására utalt vissza, amelyben a képviselő azt állította, hogy az európai országok vezetői közül senki sem ül le kétoldalú megbeszéléseket folytatni a magyar kormányfővel. A külügyi tárca vezetője kijelentette: ez egyszerűen nem igaz, és arra kérte a képviselőket, külpolitikai jellegű hozzászólásaikat mentesítsék pártpolitikai érdekeiktől.

Solymosi József (MSZP) szerint a magyar parasztság érdekeit durván semmibe vevő megállapodás született a tőke szabad áramlásáról szóló európai uniós csatlakozási fejezet lezárásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkeszegény magyar földtermelők kerülnek nehéz helyzetbe a rendelkezések életbe lépésével.

Kékkői Zoltán, a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára az őszi árpa és az őszi búza vetés eredményességéről számolt be, Boda Ilona környezetvédelmi politikai államtitkár pedig a szennyvízelvezető csatornák, illetve a hulladéklerakó létesítmények építését hozta szóba.

Baráth Etele (MSZP) szerint a kormány tevékenységének legnagyobb deficitje a modernizációban jelentkezik. Sérelmezte a kutatás-fejlesztésre fordított összegek alacsony mértékét. Válaszában Pálinkás József oktatási miniszter közölte, hogy idén 17,5 milliárd, jövőre pedig 19 milliárd forinttal növekszik a kutatás-fejlesztés támogatása.

Bazsa György (MSZP) az oktatás területén elmaradt intézkedéseket sorolta. Megemlítette, hogy romlottak a működési feltételek az intézményeknél, több esetben központi beavatkozásra volt szükség, és - mint monda - nem nőttek a hallgatói ellátások. Kifogásolta azt is, hogy a kormány ígéretével ellentétben nem ingyenes az első diploma megszerzése. Az oktatási tárca vezetője közölte: október 15-én 34 ezer diák számláján jelent meg az általuk igényelt diákhitel, összesen 1,4 milliárd forint értékben. Kifejtette, hogy az Oktatási Minisztériumnak az előző ciklus idején elmaradt beruházások, fejlesztések megtervezésével kellett a kormányzást kezdenie.

Tóth András (MSZP) szerint hazugság, hogy az elmúlt években 34,3 százalékkal nőtt a pedagógusok reálkeresete. "Aki teheti, elhagyja a pályát" - tette hozzá. Pálinkás József állítása szerint 1998 és 2002 között összesen 32 százalékkal emelkedik a pedagógusok reálbére. Hozzátette: 1994 és 1998 között 16 százalékkal csökkent a tanárok reálbére.

Varga Mihály pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az idei első nyolc hónapban 17 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, a nettó reálkeresetek pedig 4,6 százalékkal nőttek.

A szocialista Szili Katalin felszólalásában úgy fogalmazott: a környezet ügye botrányok áldozatává vált. Hozzátette, hogy a környezetvédelem költségvetési támogatása jelentősen csökkent. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter közölte: az elmúlt három évben 78 milliárd forintot fordítottak csatornaépítésre és szennyvíztisztításra. Kitért a 4 millió embert érintő öt regionális hulladéklerakó jelenleg is tartó építésére.

Lamperth Mónika (MSZP) az önkormányzatok nehéz helyzetéről szólt. Mint fogalmazott, a Fidesz-kormány az elmúlt három évben 100 milliárd forintot vont el az önkormányzatoktól. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára úgy vélekedett: a polgári kormány első feladata volt az önkormányzatok 1995-ös, a Bokros-csomag miatt kialakult helyzetének stabilizálása.

Kövér László (Fidesz) szerint az ellenzéki felszólalók annyi hazugságot hordtak össze, hogy három hétig tartana azokat megválaszolni. Hegyi Gyula (MSZP) felszólalására reagálva közölte: a kormányzás átvételekor minden harmadik gyermek a szegénységi küszöb alá született. Kövér óriási előrelépésnek nevezte, hogy ezt az arányt 20 százalékra sikerült csökkenteni.

A kétperces felszólalások után a politikusok a maradék időkeretet felszólalva mondhatták el észrevételeiket a kormány hároméves tevékenységével kapcsolatban.

Pálinkás József oktatási miniszter szerint a minőségelvű felsőoktatás megteremtése, a hallgatói létszám dinamikus növelése, a diákhitel, az önkormányzati ösztöndíjak bevezetése és a tandíj megszüntetése mutatja a kormány eredményes munkáját a felsőoktatás területén. A miniszter megjegyezte: óriási igény van a fiatalok körében a felsőoktatásba történő bejutásra, ezért a kormány 2010-re szeretné elérni, hogy az érettségizett 18-19 évesek ötven százaléka tanulhasson egyetemeken, főiskolákon. A közoktatás fontos tartalmi változásaként említette Pálinkás a kerettantervek bevezetését, ami a szabályozás rendszerét segíti. Közölte: a tanárok minőségi munkájához meg kell teremteni a feltételeket, ezért határozták el a pedagógusok térítésmentes számítógéphez juttatását. A miniszter arról is beszélt, hogy a kutatás-fejlesztéshez a Széchenyi terv programjait is felhasználják.

Kóródi Mária (SZDSZ) szerint a szabadságban megtorpanás és visszafordulás következett be a Fidesz kormányzása idején. Az elmúlt időszakot a demokratikus deficit három évének nevezte. Mint mondta, a legnagyobb kormánypárt megosztotta a társadalmat, a háromhetente történő ülésezéssel pedig megszűnt a parlament nyilvánossága. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: reggel a rádióban, este a televízió Híradójában, délután a postaládájában találkozhat az ember a kormány propagandatevékenységével. Hozzátette: a kormány uralkodik a törvények felett, visszahozták az urambátyám-panamavilágot, újra a félelem és az igazodás kényszere irányítja az embereket, vagyis rendszervisszaváltás történt.

Fenyvessy Zoltán (MIÉP) az eltelt három év jogszabályalkotási gyakorlatával foglalkozott felszólalásában. Elmondta: a Magyar Igazság és Élet Pártja számára sok elfogadható jogszabály készült, példaként a bűnüldözésről szólót említette. Hozzátette: sajnálatos, hogy több "salátatörvény" is született, amelyekben különböző tartalmú jogszabályokat gyúrtak össze. A képviselő hiányolta, hogy egyes alapvető törvényeket nem hoztak meg, így például a rendszerváltás előtt "megnyomorított" társadalmi csoportok és a Felvidékről kitelepítettek kárpótlását rendező jogszabályokat. A politikus azt mondta: a kormány törvényalkotási gyakorlata lényegesen jobb, mint az előző koalícióé, mert sok pozitívumot tartalmaz, de jóval kiszámíthatóbb jogszabály-előkészítési munkára lenne szükség.

Béki Gabriella (SZDSZ) az egészségügyről szólva kiemelte, hogy erről a területről a miniszterelnök 78 percig tartó beszédében nem ejtett szót. A szabad demokrata politikus hiányolta az egészségügyben dolgozók bérének rendezését, a járóbeteg-ellátás privatizálásának megkezdését. Szerinte ma a betegek kiszolgáltatottabbak, a nővérek elhagyják a pályát, csökken a fiatalok érdeklődése az egészségügyi szakmák iránt, az ágazat helyzete siralmas.

Nagy Sándor (MSZP) szerint a Fidesz által beígért hét százalékos gazdasági emelkedés és az öt százalék alatti infláció helyett mostanra éppen fordítva, öt százalékos emelkedés és hét százalék feletti infláció valósult meg. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államokat ért terrortámadás hatása még nem érhette el Magyarországot, ezért a magyar gazdaság növekedését nem a külső körülmények, hanem a kormány fékezte le. A képviselő szerint romlott a kis- és középvállalkozók, a mezőgazdaság helyzete, az állam gazdálkodása áttekinthetetlenné vált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a családtámogatásoknak a GDP-ből való részesedése arányaiban nem változott, csupán átcsoportosítás történt, a kormány a legrászorultabbak helyett a tehetőseket részesítette nagyobb támogatásban. Kifogásolta, hogy egyetlen önkritikus mondatot sem hallott a kormányoldaltól a vita során.

Mikola István egészségügyi miniszter Béki Gabriella (SZDSZ) felszólalására reagálva, ismételten felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány és a minisztérium tett az elmúlt három évben. Kiemelte az egészségbiztosítási pénztárnak a minisztérium alá rendelését, a sürgősségi ellátás további fejlesztését, az egészségügyi dolgozók bérének emelését, a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételét és a finanszírozási rendszer stabilizálását.

Bauer Tamás (SZDSZ) közölte: a gazdaságpolitika nem arról szól, mennyit tudunk elkölteni, hanem arról, hogyan alapozzuk meg a holnapot, mit teszünk azért, hogy holnap is legyen mit költeni. Bírálta a kormányt, mert szerinte nem tesz semmit a jövő megalapozásáért. Közölte, hogy a magyar gazdaság versenyképessé tételéhez adócsökkentésre van szükség. Kifogásolta, hogy 1998-2001. között megállt az infláció csökkenése.

Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság növekedése meghaladja az uniós tagországokét. Közölte, hogy a kormány mindent megtesz az infláció csökkentése érdekében: az év végére az infláció 8 százalék alá csökken, és szerinte a kormányzati ciklus végére 5 százalék alá kerülhet.

Martonyi János külügyminiszter kiemelte, hogy sikerült fenntartani a nemzeti egyetértést a külpolitika fő kérdéseiben. Mint mondta, ennek köszönhető, hogy elérhető közelségbe került Magyarország számára az uniós tagság. Hozzátette, hogy Magyarország az autópálya-építés tekintetében nem esett el támogatástól, hanem a támogatási összeget más célra fordította.

Lentner Csaba (MIÉP) elismeréssel szólt a Széchenyi tervről, annak a magyar kis- és középvállalkozásokra kifejtett kedvező hatásairól. Bírálta is ugyanakkor a tervet mondván, hogy a támogatások 80 százaléka külföldi tulajdonú cégekhez került. Szerinte meg kellene fontolnia a kormánynak a tőke szabad áramlásáról szóló fejezet újbóli megnyitását az uniós csatlakozási tárgyalásokon. A MIÉP-es képviselő a kormány hároméves tevékenységét "négyes alára" értékelte. Hozzátette, hogy van még ideje javítani a kormánynak.

Ha a vezérszónokok beszédeire is kíváncsi, kattintson ide!