<P>´56-ra emlékeznek a magyarok</P>

Kedden reggel ünnepélyes zászlófelvonással a Kossuth téren megkezdődött az 1956-os forradalom 45., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 12. évfordulóján rendezett állami ünnepség. Az Egyesült Államokban is megemlékezéseket tartanak a magyarok.

Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren kedden reggel. Ezzel megkezdődött az 1956-os forradalom 45., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 12. évfordulóján rendezett állami ünnepség.

A lobogófelvonás előtt Mádl Ferenc köztársasági elnök díszszemlét tartott, majd fogadta a díszzászlóalj parancsnokának jelentését.

Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és a kormány több tagja. Megjelentek a Kossuth téren a parlamenti frakciók képviselői is.

A legfőbb közjogi méltóságok ezt követően a Vértanúk terén, Nagy Imre miniszterelnök szobránál tisztelegtek a forradalom hősei és mártírjai előtt.

Mádl állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben

Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya a Széna téri emlékművet avatta fel

Pokorni Zoltán az összefogás, Dávid Ibolya pedig az önbecsülés és önbizalom erejére hívta fel a figyelmet, amikor közösen felavatták az ´56-os hősök emlékművét a budapesti Széna téren. "A magyar nép ellenségeit soha nem tudta legyőzni, de mindegyiket túlélte" - fogalmazott Dávid Ibolya, hozzátéve, hogy a szabadságvágy mellett ehhez a nép önbecsülése és önbizalma adott hatalmas erőt. Úgy vélte: nincs annál elkeserítőbb egy nemzet számára, mint amikor saját vezetői árulják el, szolgáltatják ki.

A politikus szerint a magyar nép nemzeti büszkesége abból ered, hogy szabadságáról soha nem mondott le. "A forradalmárok a nemzet szabadságáért harcoltak, a szabadságot akarták visszavenni és visszaadni a népnek" - mondta Dávid Ibolya.

A Fidesz elnöke szerint Magyarország soha nem volt olyan közel ´56 szellemének valóra váltásához, mint most. Pokorni Zoltán azt mondta, hogy ez a rövid idő adott reményt az azt követő évtizedekre. "1956. október 23. a nemzeti összefogás kivételes pillanata lett" - közölte a politikus, hozzátéve, hogy a forradalom egyik tanulsága az összefogás fontossága lehet.

Emlékező szavai során kitért arra is, hogy a szocialista diktatúra mennyit ártott a nemzetnek. Emlékeztetett: a Kádár-rendszer gazdasági és morális válságot hagyott maga után. Pokorni végezetül közölte, hogy Magyarország felemelkedése ´56 hőseinek sikere is.

Emléktábla-avatás a Corvin-közben

Katonai tiszteletadás mellett leplezték le és koszorúzták meg a budapesti Corvin közben Povl Bang Jensen dán diplomata emléktábláját a keddi ünnepségen. A dán diplomata - aki az ENSZ megbízásából dolgozott Magyarországon - életét áldozta azért, hogy megvédje és a történelemnek megmentse azokat a jegyzőkönyveket, amelyek az ´56-os magyar szabadságharcosok tanúvallomásait és névsorát tartalmazták. A diplomatát a szovjet titkosszolgálat gyilkoltatta meg.

Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke beszédében arról szólt, hogy 45 évvel ezelőtt az utcákon vér - és nem olaj - folyt. "Ha olaj folyt volna, akkor a világ a segítségünkre jött volna, de mivel vér folyt, senki nem segített bennünket" - tette hozzá. Bocskay T. József hozzátette: az elmúlt tíz évben három kormány volt hatalmon, amelyektől elvárták volna, hogy Budapesten állítsanak egy központi szabadságharcos szobrot. "1956-ban egyek voltunk. Akkor itt, zsidók, cigányok, svábok, magyarok egyformán harcoltak" - mondta a szónok.

Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára arról szólt, hogy az 1956-os forradalom Magyarország XX. századi történelmének legdicsőségesebb eseménye. "A forradalom és az azt követő szabadságharc már a maga idejében is önmagán túlmutató világeseménynek számított. Nemcsak az váltotta ki a világ elismerését, hogy egy kis nép fellázadt, sőt fegyveres harcot vívott egy nagyhatalom ellen, hanem az a példa is, hogy rést lehet ütni a szovjet hatalmi tömbön" - mondta az államtitkár.

Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség, a Honvédelmi Minisztérium, az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és a Pesti Srácok Alapítvány közös ünnepségén 29 fiatalt tüntettek ki, akik - Bocskay T. József szavai szerint - a forradalom és szabadságharc eszméjét viszik tovább.

Kisgazda-megemlékezés

Torgyán József szerint a 1956-os forradalom a világtörténelemben egyedülálló hőstett volt, mert "magával az ördög birodalmával szemben tudott győzni a fegyvertelen magyar nép". Az FKGP elnöke a párt központi ünnepségén beszélt a budapesti Március 15. téren kedden.

Torgyán ugyanakkor úgy látja, nem valósult meg a magyar forradalmi ifjúság követelése: a szovjet csapatok kivonultak ugyan Magyarországról, de "az idegen csapatokat hívók beférkőztek a soraink közé". "Az ÁVH-t is csak átszervezték, erőit átmentették, az ávósok itt vannak közöttünk, a gazdaság kulcspozícióiban és a pártokban egyaránt" - jelentette ki Torgyán József, majd azt skandálta, hogy "köpönyegforgatók takarodjatok".

A kisgazda politikus véleménye szerint nem sikerült kivívni sajtószabadságot sem, amelyet bizonyít az ellenük folytatott "médiahadjárat". Torgyán azt kérte a megjelentektől: ne engedjék, hogy a többpártiságot megjelenítő FKGP-t kiszorítsák a hatalomból, és árulónak nevezte azokat, akik szerinte ezen munkálkodnak. "Az FKGP olyan politikát folytat, amelynek célja, hogy a magyar nemzeti tömegeket végre a kisgazdapárt vezethesse. Aki ezt a törekvésünket nem támogatja, azt hazaárulóknak nyilvánítjuk" - fogalmazott a pártelnök.

Torgyán azt mondta: a 2002-es országgyűlési választásokon az FKGP olyan eredményt fog elérni, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar forradalmi ifjúság követeléseit megvalósítsák.

G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök úgy vélekedett: az FKGP-nek, e legnagyobb történelmi múlttal rendelkező pártnak létjogosultsága van, és akik azt meg akarják semmisíteni, azokra óhatatlanul a "kék cédulák árnyéka" vetül. "Mi nem a Kádár-rendszer köpönyegéből bújtunk ki, minket a nemzeti akarat hívott életre, és Krisztus nem narancsot szaporított, hanem kenyeret" - közölte.

Megemlékezés Szigethalmon

"1956 nem préda, amit bárki kisajátíthat, hanem közkincs" - mondta Göncz Árpád volt köztársasági elnök kedden Szigethalmon, a Széchenyi István Általános Iskolában rendezett ünnepségen. "Éljünk bátran jogos örökségünkkel, ´56 szellemével, amely arra tanít, hogyha egy nép talpra áll, képes legyőzni az előítéleteket, ellenszenvet, s felülemelkedhet kicsinyes érdekeken, képes közösen nemzetté nemesedni" - közölte a volt államfő.

Göncz Árpád kijelentette: a forradalom mindenkié, még ha annyiféle is, ahány résztvevője, sőt ahány ellenfele volt. "1956 olyan mint a csiszolt gyémánt, amelynek valamennyi sík felülete más szögben veri vissza a fényt. Leválaszthatatlan róla a Petőfi Kör, a kommunista mártír miniszterelnök, az egyetemisták, a gyárakat birtokba vevő munkások, a Budapestet élelmiszerrel önként ellátó parasztok, a parancs ellenére is tovább harcoló kiskatonák, a sztrájkoló bányászok" - mondta a volt köztársasági elnök.

Hozzátette: éppígy leválaszthatatlan a forradalomról Maléter Pál, Pongrácz Gergely, Angyal István, Wittner Mária, Donáth Ferenc, a mosonmagyaróvári és salgótarjáni sortüzek valamennyi áldozata, Mező Imre és a Köztársaság tér minden halottja, az is, aki emigránsként Ausztráliában védte a forradalom emlékét és az a magyar és román, akit Romániában börtönöztek be ´56-ért. "Mindegyikük arca, tette ott csillog a kikezdhetetlen, az üvegnél keményebb gyémánt, a mi közös ´56-unk egy-egy csiszolt és csillogó felületén" - mondta Göncz Árpád.

Emlékhely-avatás Kecskeméten

Emlékhely avatásával ünnepelték az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját kedden Kecskeméten. A város centrumában, a Szabadság téren kialakított emlékhely döntő részét egy monumentális térkompozíció testesíti meg, amelynek alkotója Kerényi József Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnök és Fekete Tamás szobrászművész. Az új ´56-os emlékmű a közelmúltban vandálul megrongált Kodály-dombormű helyére került, az egykor Melocco Miklós szobrászművész által tervezett, épen maradt, homorúan épített falfelület felhasználásával.

Az emlékmű közepén, a fal előtt egy mészkőtömb áll, amit nem egészen zárt gyűrűként ölel át egy ugyancsak mészkőből készült fal. A külső körívből 23 oszlop emelkedik ki, mindegyiken - október 23-ával kezdődően - egy-egy nap dátuma. Az egy-egy napot jelképező oszlopok csúcsai kezdetben az alappal megegyezően fehéres mészkőben, november 4-től - a forradalmat leverő szovjet csapatok bevonulásától - pedig sötét színű szürke gránitban végződnek.

Szécsi Gábor polgármester ünnepi beszédében az ´56-os forradalom helyi eseményeit felidézve emlékeztetett arra, hogy Kecskeméten október 26-án este került sor az első fegyveres összecsapásra, ekkor hat, a következő napon pedig tíz forradalmár vesztette életét. Utóbbiak között volt a kecskeméti Belényesi Mihály és egy máig ismeretlen 16 éves fiú, akit megtorlásul nyilvánosan végeztek ki.

Az ´56-os emlékhelyet a mészkőtömbön elhelyezett gyertya meggyújtásával adták át jelképesen az alkotók a városnak. Az ünnepség végén az egybegyűltek, köztük a megyei és városi önkormányzat, a pártok, valamint civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a város új ´56-os emlékhelyét.

Az Egyesült Államokban is megemlékezéseket tartanak a magyarok

Washingtonban helyi idő szerint kedden este a magyar nagykövetségen ünnepi fogadást ad Jeszenszky Géza nagykövet. Beszédet mond Richard Allen, aki Ronald Reagan elnök hivatali ideje alatt fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadó volt. Csütörtökön ugyancsak a nagykövetségen történészkonferencián méltatják 1956 jelentőségét. Az eseményen részt vesz többek közt John Lukacs történész professzor, valamint Charles Gati politikatudós.

New Yorkban kedd este a magyar főkonzulátus kulturális esemény színhelye lesz: festménykiállítás nyílik, Lipták Béla pedig bemutatja ´56-ról írott önéletrajzi könyvét. Ünnepi beszédet mond Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Los Angelesben a város egyik parkját választották az emlékünnepség helyszínéül. A Philadelphiai Magyar Otthonban már október 14-én megtartották az 56-os emlékező rendezvényt. Colorado államban hivatalosan is a Magyar Szabadságharcosok Napjává nyilvánították október 23-át. Chicagóban vasárnap a Szent István templomban tartottak ünnepséget.

Ugyancsak vasárnap volt New Yorkban a Wagner középiskola színháztermében a helyi magyarság 56-os megemlékezése - ezen az eseményen Jeszenszky Géza mondott beszédet.

A kanadai Torontóban idén is a Magyar Ház adott otthont az 1956-os eseményről való megemlékezésnek.

Ezekben a hetekben az Egyesült Államok és Kanada magyarlakta városait járja a Budapesti Vasutas Musical Stúdió, az István, a király című rockopera előadásával. Ezt szintén az ´56-os ünnepségek körébe sorolták a turné szervezői.