Újabb javaslat az egyháztörvény szigorítására

Két MDF-es képviselő önálló indítványként újra benyújtotta a kormány egyszer már elbukott egyházi törvénymódosítását. Annyival egészítették ki, hogy 10 ezer tag alatt nem lehetne egyházat bejegyezni.

Oltár a Buddhista Főiskolán

A már elutasított jogszabállyal szóról-szóra megegyező önálló indítványt nyújtott be két MDF-es képviselő a múlt héten, csupán két olyan ponttal egészítették azt ki, amelyet a kormány a tiltakozások hatására már az elején visszavont. Ez az a meghatározás, amely szerint legalább tízezer természetes személlyel kell renelkeznie egy vallási közösségnek, hogy az egyházként be lehessen jegyeztetni. A rendelkezés úgy oldaná meg a már bejegyzett, 10 ezer tagnál kisebb egyházak törlését, hogy a törvény elfogadása után minden egyháznak újra regisztráltatnia kellene magát az új szabályok szerint a Fővárosi Bíróságon.

A javaslat indoklása két bekezdéssel bővült ki: hivatkozik arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal elmúlt évi évkönyvében azt jelezte, hogy egyes magukat vallási szervezetként álcázó csoportok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, példaként említve a Szcientológiai Egyházat, valamint a szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények is aktualitássá teszik a szigorítást a tervezet szerint.

Az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy számos olyan egyházként nyilvántartott szekta működik, amelyek gazdasági előnyök, adókedvezmények miatt szerzik meg az egyházi státuszt – mondta a javaslat egyik aláírója, Balogh László. Ezért azt javasolják, hogy az egyházi szervezeteknél bizonyos tevékenységi körök legyenek kizáró jellegűek, például az anyagi haszon elérése céljából folytatott gazdasági-vállalkozói tevékenység, vagy a pszichikai, parapszichikai és gyógyító profil. Az MDF-es képviselő nem kívánt nevesíteni olyan egyházakat, amelyek ebbe a körbe eshetnek, de felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben parlamenti interpelláció is elhangzott egy vallási közösség gazdasági ténykedése miatt. (A MÁV a Szcientológiai Egyház fő befizetője? címen november 12-én hangzott el az interpelláció).

A tervezet, csakúgy mint az előző, lehetőséget ad az egyházak közötti különbségtételre a társadalmi szerepük és súlyuk okán. Ez - Balogh László szerint - például abban nyilvánulhat meg, hogy mely egyház képviselői végezhetnek a Magyar Honvédségnél tábori lelkészi tevékenységet. Ezt a kitételt is kifogásolták a kisegyházak az előző javaslat vitájában.

Aki a parlamenti végjátékban előzetes egyeztetés nélkül ilyen fontos törvényjavaslatot nyújt be, az csak kampányfogásként gondolhatja ezt - mondta az Országgyűlés emberi jogi bizottságának MSZP-s elnöke, Kósáné Kovács Magda. Ezért a szocialisták nem is foglalkoznak ezzel, és nem tartják valószínűnek, hogy a következő Parlament összetétele olyan lesz, hogy ezt a törvényt megszavaznák.

Az SZDSZ nem támogatja az egyházakról szóló törvény módosítását, mivel az csak a nagy történelmi egyházak érdekeit szolgálja, és a kisegyházak ellen irányul - mondta Fodor Gábor, a parlament emberi jogi bizottságának tagja.

Tavaly 99 bejegyzett egyház kapott egyszázalékos adófelajánlást a híveiktől, a becslések szerint mintegy másfél-kétszer ennyi államilag elismert felekezet működik Magyarországon.

[origo]