Csőd közeli helyzetben a bíróságok

Vágólapra másolva!
Elengedhetetlen, de nem elégséges az a négymilliárdos gyorssegély, amit még júniusban ígért Orbán Viktor az igazságszolgáltatásnak. Miután a kormány csupán decemberben tárgyal az összeg kiutalásáról, így elképzelhető, hogy csak jövőre jutnak hozzá a bíróságok. Mivel a bírósági költségvetési fejezet alapvetően forráshiányos, ez az összeg aligha rendezi az elemi működési feltételek hiányát. Bár eddig egyetlen bíróság sem ment csődbe, a jelenlegi helyzet hosszú távon nem tartható: kizárólag jelentős többlettámogatás segíthet.
Vágólapra másolva!

Legkorábban decemberben tárgyalhat a kormány annak a mintegy 3 milliárd forintnak a kiutalásáról, ami Orbán Viktor miniszterelnök 4 milliárdos ígéretéből még hátravan. A kormányfő és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke júniusi találkozóján állapodott meg abban, hogy miután a gazdaság teljesítése lehetővé teszi előre nem tervezett kiadások forrásbiztosítását, a bíróságok a szabálysértési ügyek elbírálásához összesen 60 új alkalmazottat, a Pest Megyei Bíróság felújítására 3 milliárd forintot, a bírósági tisztviselők életpályapótlékához pedig 600-700 millió forintot kap az igazságszolgáltatás. (Ez utóbbi összeg a köztisztviselői törvény módosítása miatt vált szükségessé, amit azóta egyébként már átutaltak a bíróságoknak. A Pest Megyei Bíróság mára már halaszthatatlan felújításához a kormány egyébként már korábban vállalta a pénzügyi támogatást. Az pedig már a szabálysértési törvény bevezetésekor nyilvánvaló volt, hogy az új jogszabály sokkal nagyobb terhet jelent a bíróságok számára, mint amivel a jogalkotók előzetesen számoltak.) Bár a két közjogi méltóság találkozói közül messze a legutóbbi volt a legsikeresebb, ez az egyébként régen várt segítség nem oldja meg a bíróságok egyre feszítőbb pénzügyi gondját.

A központi költségvetés által ugyanis jelentősen alulfinanszírozottak a bíróságok - állapította meg egy független szakértői cég elemzése. A forráshiányból adódó tárgyi feltételek elégtelensége egyes intézményeknél gátolják a hatékony és szakszerű ítélkezést. E megállapítások nem újak, hiszen ezeket a kijelentéseket a bíróságok saját vizsgálatai, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései is tartalmazzák. A legutóbbi Brüsszelben készült országjelentés pedig úgy fogalmaz: "A költségvetési eszközök arra sem elegendők, hogy lehetővé tegyék a bírósági épületek megfelelő karbantartását, valamint a bíróságok akadálytalan működéséhez szükséges megfelelő felszerelések biztosítását." Ám úgy tűnik, hiába, mert eddig mindez hatás nélkül maradt. Olyannyira, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tavaly tízmilliárd forinttal kapott kevesebbet annál, mint amit kért. Annak ellenére, hogy az ÁSZ is úgy ítélte meg, jogos a kérés.

A most készült pénzügyi jelentés szerint ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás megfelelően működjön, önmagában nem elég a fegyelmezett és takarékos gazdálkodás, jelentős forrásbevonásra van szükség. Ez csak a központi költségvetésből lehetséges.

Ugyan bíróság eddig még nem ment csődbe, ám az összeomlás szélére már több is sodródott. A fizetésképtelenséget - saját költségvetési forrásból - minden alkalommal az OIT akadályozta meg pénzügyi átcsoportosítással. Így az elmúlt hónapban pluszpénzt kapott több megyei bíróság ahhoz, hogy például a villany- és fűtésszámlákat vagy éppen a kirendelt ügyvédek, tolmácsok és szakértők díját kifizethessék. Az átcsoportosítással előteremtett pénz azonban hosszú távon nem lehet megoldás, hiszen ez azt jelenti, hogy az alapvető működéshez szükséges forrásokat más területről kell elvonni.

Az elmúlt két évben tovább növekedtek a bíróságok munkaterhei: 130 ezerrel több, főként szabálysértési ügy érkezett. Bár a perek befejezése jelentősen, 20 százalékkal felgyorsult még mindig nem csökken az eddig felhalmozódott összes ügyhátralék, mivel nem tud lépést tartani a feldolgozás az érkezéssel. Még mindig 30 ezerrel több ügy érkezik a bíróságokra mint amennyit befejezzenek. A megnövekedett ügyszám befejezéséhez azonban több bíróra lenne szükség. Tavaly 183 bíró hiányzott az intézményrendszerből. Létszámukat azonban törvény határozza meg, átcsoportosításukhoz pedig igen kevés a mozgástér. Bírót csupán kirendeléssel lehet "átvezényelni" egyik helyről a másikra, ami plusz kiadással jár. Azokon a bíróságokon, ahol ugyan van elég ítélkező bíró, az őket segítőkből - titkárokból, fogalmazókból, tisztviselőkből - van nagyon kevés. Európában átlagosan négyen segítenek egy bírót a munkájában, Magyarországon csupán ketten.

Egy bíró számára nélkülözhetetlenek - lennének - a könyvek és a szakfolyóiratok. Ezekből értesül arról, hogy milyen jogszabályok alapján kell eljárnia, továbbá ezek helyes alkalmazásához kap segítséget. A bíróságok azonban egyre kevesebbet tudnak erre költeni. A bírák igen gyakran fénymásolatban kapják meg a hivatalos közlönyöknek azt a részét, ami rájuk vonatkozik. Azt pedig, hogy mi az amire munkájához szükség lehet, nem ő, hanem az arra illetékesek döntik el. Egy büntetőbíró például természetesen hozzájut a büntető- és a büntetőeljárási törvény módosításaihoz. De ha történetesen gazdasági bűncselekményt tárgyal, már nem biztos, hogy hozzájut a speciális, gazdasági jogszabályokhoz. Számokban kifejezve ma Magyarországon egy bíróra kicsivel több mint egy fél hivatalos közlöny jut. A jelenlegi gyakorlat megszüntethető lenne a számítógépes jogi adatbázisok alkalmazásával. Ehhez azonban megfelelően kiépített számítógépes infrastruktúra szükséges. Ma 100 bírósági dolgozóra országos átlagban 42 számítógép jut. A Fővárosi Bíróságon csupán 0,3 százaléknyi számítógép jut egy emberre. Az informatikai munka színvonalát jelentősen befolyásolja az informatikusok száma is. Az ország valamennyi bíróságán tavaly 82 olyan ember dolgozott, aki legalább alapszinten ért e szakterülethez. Az informatikusok közel 40 százalékának nincs felsőfokú, szakirányú végzettsége. Ezt az arányt már-már lehetetlennek tűnik megváltoztatni, ha a versenyszférában dolgozók fizetésével összehasonlítjuk azt a bért, amit a bíróságokon fizetnek.

Sokáig nem halogatható a bírósági épületek felújítása és a biztonsági berendezések beszerelése sem. Az épületek egyharmadát azonnal, egy másik harmadát pedig rövid időn belül fel kellene újítani. Ehhez, valamint a karbantartásra évente 10 milliárd forintot kellene legalább költeni. Ezzel szemben jelenleg erre mindössze 2 milliárd forint áll rendelkezésre.