Jogellenes, hogy csak a nő veheti fel férje nevét

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy eddig nem volt jogi lehetőség arra, hogy a a házasságkötést követően a férj is viselhesse a feleség családi nevét.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes helyzet jött létre azzal, hogy az Országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényben nem tette lehetővé, hogy a házasságkötést követően a férj is viselhesse a feleség családi nevét. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2002. december 15-ig tegyen eleget.

Ugyanakkor az államot megilleti az a jog, hogy kéttagúra korlátozza az adható és viselhető utónevek számát.

Az Alkotmánybíróság 2002. december 15-ével megsemmisíti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendelet azon fordulatát, amely - eltérést nem tűrő módon - mindössze egy alkalommal ad módot az utónév módosítására, illetőleg valamely utónév kizárólagos viselésének lehetővé tételére, vagy az utónevek sorrendjének cseréjére.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a névjog tárgykörének szabályozása alkotmányossági követelményeket figyelmen kívül hagyó, szétszórt és korszerűtlen. "A törvényhozónak meg kell teremtenie az összhangot a kapcsolódó jogterületekkel, különös tekintettel a polgárok személyi adat- és lakcímének nyilvántartásáról, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényekre."- áll az Alkotmánybíróság állásfoglalásában.

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely szerint a Magyar Utónévkönyv alkalmazása alkotmányellenes.