Székely: A "dokumentum" nem egymillót jelent

Székely Zoltán hivatali vesztegetéssel vádolt képviselő vallomásában azt mondta: a "dokumentum" kifejezés nem az egymillió forint szinonimája volt. Terhelő bizonyítékokat ígért neki "dokumentum" néven Balla Dániel vállalkozó, aki később lebuktatta. A vállalkozó ezenkívül "százalékos dokumentumokat" is emlegetett, ez a kisgazdáknak szánt támogatást jelentette - mondta a bíróságon tett vallomásában Székely. Hogy minek a harminc százalékáról volt szó, azt a vádlott nem tudja. A képviselő szerint azért került a vádlottak padjára, mert a közpénzek felhasználását ellenőrizte, és minden gyanús esetben vizsgálatot indított. Ez pedig sokaknak, így Torgyán Józsefnek, Bánk Attilának sem tetszett.

Székely a bíróságonEgy emődi, illetve egy szigethalmi csatornaberuházás ügyében kétrendbeli hivatali vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főügyészség Székely Zoltán jelenleg független, az események idején kisgazda országgyűlési képviselőt a szerdán, a Fővárosi Bíróságon kezdődött perben.

Székely az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának csatornaberuhásokat felügyelő albizottságának elnökeként állami pénzből megvalósuló környezetvédelmi beruházásokat ellenőrizhetett. Az ügyészség szerint az emődi és a szigethalmi csatonázási beruházások kapcsán Székely megpróbálta elérni, hogy az általa megjelölt cég végezze a munkálatokat és neki is juttassanak az állami támogatásból. Ellenkező esetben szigorú vizsgálattal fenyegetőzött.

A per első napján Székely Zoltán tett vallomást. Székely a vádirattal ellentétben azt állította, azt tekintette fő feladatának, hogy a közpénzek felhasználását ellenőrizze, soha nem kért kenőpénzt. Ha szabálytalanságra gyanakodott, minden esetben intézkedett.

Az első vádpont: Balla Dániel és a "húsz dokumentum"

Két ügy miatt vádolják. A szigethalmi ügy kapcsán azt állította: feltűnt neki, hogy a szigethalmi csatornázási pályázatot egy olyan cég nyerte, amely 126 millió forinttal drágábban vállalta a munkát, mint a konkurens cégek. Ezért kérte a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy ellenőrizék a pályázatot. Gyanúját azonban egyetlen későbbi vizsgálat sem támasztotta alá, szabályosnak találták a közbeszerzési eljárást.

Balla Dámiel, a szigethalmi csatornázási pályázaton nyertes cég vezetője - Székely állítása szerint - többször megkereste őt, és azt kérte, álljon el a további vizsgálatoktól. Ezért pénzt is ajánlott. Pontos összeg nem hangzott el, Balla titokzatoskodott, és azt mondta, 30 százalékot adna a kisgazdapártnak. Hogy minek a 30 százalékát, azt Székely nem tudta megmondani. Emellett Balla azt ígérte, terhelő dokumentumokat visz a vádlottnak, melyekben politikusok és vállalkozók visszaéléseiről szolgáltatna bizonyítékokat. Balla ekkor közölte, százalék helyett a "százalékos dokumentum", illetve a bizonyítékok helyett a "dokumentum" kifejezéseket fogja használni, mert még a falnak is füle van. Székely nem értette a titkolódzás okát, de nem is érdekelte Balla mondandója, ezért ráhagyta.

Balla ugyanerre máshogy emlékszik. Korábbi, ügyészségi kihallgatása során azt közölte, a "dokumentum" az egymillió forint titkos elnevezése volt. Székely ugyanis azt kérte tőle, ne beszéljenek pénzről, ehelyett a "dokumentum" szót használják. A vállalkozó ugyanis azt állította, a képviselő  megzsarolta, előbb 30, majd 20 milliót kért tőle, hogy ne tegye tönkre.

A későbbiekben Balla többször felhívta a képviselőt, a beszélgetéseket rögzítette. Ekkor többször is elhangzott a "dokumentum" kifejezés. Székely elmondása szerint a vállalkozó azért akart vele találkozni, hogy az ígért bizonyítékokat áttadja. Balla szerint viszont a kenőpénzt követelte tőle a politikus.

Először egy étteremben, majd tíz nappal később a Gellért téren találkoztak személyesen. Az étteremben nem történt semmi érdemleges, a Gellért téren a vállalkozó azonban azt állította, elhozta és átadja a korábban ígért bizonyítékokat. Rövid beszélgetés után a képviselő autójához mentek, és beszálltak, majd Balla kinyitotta a pénzzel teli táskát. Ekkor csapott le Székely Zoltánra az ügyészség, a vádirat szerint kenőpénz átvétele közben. Székely azzal védekezett a tárgyaláson, végig azt hitte, a megbeszélt bizonyítékok vannak a táskában.

A második vádpont: az emődi csatornázás

A másik vádpont szerint 30 százalékot kért Emőd polgármesterétől, Lehóczky Istvántól a 460 millió forintos állami támogatásból. Lehóczky István, emődi polgármester az ügyészségen azt állította, hogy megzsarolta őt Székely, és erről bizonyítéka is van, ugyanis felvett egy telefonbeszélgetést. A politikus szerint pénzügyileg is kivitelezhetetlen, amit Lehóczky állít, mert a pénzt a hivatal az önkormányzat számlájára utalja, ahonnan nem tud készpénzt felvenni a polgármester.

Emellett a vád szerint azt is követelte a politikus, hogy az általa megnevezett cég, a Csőszer Rt. kapja meg a munkát. A polgármester ezt azonban megtagadta, ezért vizsgálatokkal fenyegette meg az önkormányzatot a képviselő. Székely elismerte, hogy ellenőrzéseket kért az emődi csatornázással kapcsolatban, de csak azért, mert szerinte nem volt meg a törvényben előírt önrésze a településnek. Székely szerint Lehóczky - amint értesült az új vizsgálatról - megkereste őt, hogy álljon el a további ellenőrzésektől.

A vádlott politikus elismerte, hogy egy alkalommal együtt ebédelt az emődi polgármesterrel és a Csőszer Rt. vezetőjével. Székely állítása szerint éppen Lehóczky kezdeményezte a találkozót, mert jelzést kapott, hogy Székely szerint gondok vannak a beruházás körül, és személyesen akarta tisztázni a dolgot. A találkozón azonban nem esett szó a vitatott csatornázásról. A polgármester szerint azért kellett találkozniuk, mert a képviselő azt akarta, hogy az általa javasolt cég kapja a megbízást.

Összeesküvést gyanít a vádlott

Székely Zoltán úgy véli, azért került a vádlottak padjára, mert minden gyanús esetben intézkedett, amikor közpénzek elherdálásáról értesült. Sokaknak nem tetszett, hogy pártállástól függetlenül, akár kormánypárti politikusok vezette települések ellen is kért vizsgálatot. Emiatt még saját pártja vezetői is bírálták: Torgyán József és Bánk Attila is kifogásolta tevékenységét. Az MDF-es Font Sándor pedig azt állította róla, hogy olyan ügyekban ismerteti a közbeszerzési bizottság határozatát, amelyekről a testület nem is tárgyalt. A vádlott szerint Font összekeverte a közbeszerzési és a környezetvédelmi bizottságokat. Állította, hogy ő a környezetvédelmi bizottság csatornázási ügyekben illetékes albizottsága nevében nyilatkozott.

Székely vallomásában nem állt meg a politikusok bírálatánál. Azt is közölte, hogy az őt kihallgató ügyész pszichikai kényszert alkalmazott ellene. Kijelentése miatt vizsgálat indul. Ha nem bizonyosodik be állítása, hamis vád miatt újabb eljárás indulhat a képviselő ellen.

Az ügyészségi nyomozó hivatal munkatársai 2000. október 12-én csaptak le Székely Zoltánra a budapesti Gellért téren, és őrizetbe vették a képviselőt. Az Országgyűlés október 17-én felfüggesztette mentelmi jogát, és megindult a nyomozás. A közben frakciójából kizárt képviselőt átmenetileg kiengedték a börtönből, ám mivel megszegte a házi őrizet szabályait, 2001. november 22-én megint bevitték, és az ítéletig már nem is jöhet ki újra.

Komáromi Gergely

Korábban:

Székely Zoltán menedékjogot kért az USA-tól 
(2001. november 29.)

Ügyvédje szerint Székely rendszeres orvosi kezelésre szorul 
(2001. november 24.)

Székely meglógott otthonról - visszavitték a börtönbe 
(2001. november 22.)