Németországban és Ausztriában megbukna a kórháztörvény

Vágólapra másolva!
Az osztrák és német állami egészségügy rendszerektől idegen a magántőke bevonása - közölte a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki telefonon konzultált a két ország orvosi kamaráinak vezetőivel. A Mikola István egészségügyi miniszter által beterjesztett törvény lényege, hogy egyes állami egészségügyi intézményeket, ellátási feladatokat magáncégekre bíznának.
Vágólapra másolva!

Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke pénteken az osztrák és a német orvosi kamaránál telefonon tájékozódott a kórházak finanszírozásának módjairól. Kiderült, hogy Ausztriában és Németországban a kórházak döntő többsége állami és önkormányzati tulajdonban van, mindössze 10-15 százalék a magánkórházak aránya. Olyan nem fordulhat elő, hogy egy állami kórház jobban jövedelmező osztályát magánkézbe adják, és egyik országban sem készülnek kórházak privatizációjára.

Az osztrák és német egészségügy jóval több pénzből működik, Ausztiában egyáltalán nem, Németországban 2007-ben készülnek arra, hogy a magántőkét is bevonják az állami egészségügyi ellátás rendszerébe. Jelenleg arra nincs példa egyik országban sem, amire Mikola István egészségügyi miniszter készül. A tárca által készíitett kórháztörvény tervezete szerint ugyanis bevonnák a magántőkét az egészségügybe. Ettől reméli Mikola, hogy a terület nyereségérdekeltté váljon, a nyereséget pedig visszaforgassák a rendszerbe.

A MOK elnöke szerint jelenleg nincs elegendő pénz ahhoz, hogy a piaci verseny szabályai szerint működjön a magyarországi kórházi ellátás. Ez a megoldás kockázatos, és közvetlenül veszélyezteti a betegellátás folyamatosságát. A tervezett rendszer szerint még az is megtörténhet, ha elfogy egy kórház pénze, egyszerűen nem tudják ellátni a betegeket. Ausztriában és Németországban ezzel ellentétben ilyesmi nem fordulhat elő. A két országben ugyan eltérő rendszer szerint finanszírozzák a kórházak működését, de a két gyakorlat közös eleme, hogy ha az intézmény nem jön ki a társadalombiztosítókkal megállapodott pénzügyi keretből, akkor az állam állja a hiányt.

Mikola István egészségügyi miniszter korábban azzal érvelt a törvény mellett, hogy ezzel véghez lehet vinni a jelenlegi egészségügyi struktúra átalakítását, ugyanis a miniszter szerint azzal nem oldódnának meg a gondok, ha pluszpénzeket juttatnának az egyre több problémával küszködő egészségügynek.

A MOK elnöke szerint Mikola azt ígérte, jövőre 100 milliárd forint többlettámogatást kap az egészségügy. Kijelentése miatt azonban még Varga Mihály pénzügyminiszterrel is vitába keveredett. A PM ugyanis közölte, nincs meg a költségvetésben az ígért összeg. A MOK ezért levélben kért tájékoztatás Mikolától, hogy mikor és mekkora összeget tudna az egészségügynek adni.

Kupcsulik Péter az [origo]-nak elmondta, hogy amennyiben valóban megkapják az ígért 100 milliárdot, az egészségügy sok problémáját meg lehetne oldani. Ha mégsem kapják meg a miniszter által ígért összeget, elképzelhető a sztrájk is. Az elnök az orvosok sztrájkhajlandóságáról készülő országos reprezentatív felmérésről csak annyit árult el, hogy az eddigi részeredmények szerint nagyjából megegyezik a decemberi küldöttgyűlésen készült hangulatjelentéssel. Ekkor az orvosok 61 százaléka mondta azt, hogy sztrájkolna. Végleges döntés az ügyben januárban várható.

Komáromi Gergely