Vágólapra másolva!
Tíz év alatt a bíróságok feladatai másfélszeresre, hatékonyságuk több mint kétszeresre nőtt. Ezzel a létszám és a bírósági épületek alapterületének növekedése többé-kevésbé lépést tartott, a finanszírozáshoz szükséges költségvetés azonban nem. Így egyrészt nincs esélye annak, hogy látványosan javulhassanak az ítélkezési munka feltételei, és az is kérdés: meddig lesznek még képesek a bírák belső tartalékokból pótolni az elmaradt költségvetési forrásokat.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt 12 évben megközelítőleg nyolcszorosára növekedett a bíróságok költségvetése. Amíg 1991-ben a bíróságok 4 milliárd 800 millió forintból gazdálkodhattak, 2001-ben már 36 milliárd 348 millió forint állt rendelkezésükre. Mégis: a bíróság ma olyannyira alulfinanszírozott, hogy az néhol már az ítélkezés hatékonyságát is veszélyezteti. Hiszen a költségvetése reálértékben egyáltalán nem nőtt, a valamivel több mint hétszeres növekedés ugyanis majdnem megegyezik azzal, ahogyan az infláció is növekedett 1990 óta. Ezzel párhuzamosan viszont alapjaiban változtak meg az ítélkezési munka feltételei és körülményei. A rendszerváltozás óta 42 százalékkal nőtt a bírák és a bíróságokon dolgozók száma. Ennél kisebb mértékben ugyan, de nőtt (30 százalékkal) a bíróságok által használt épületek alapterülete is. 1990-ben a bíróságokon 6625 bíró és tisztviselő dolgozott összesen.

Ma már majdnem tízezren vannak, amit a bíróságok azóta jelentősen megnövekedett ügyforgalma indokol. Feladatuk ugyanis az elmúlt bő évtizedben másfélszeresére nőtt. Míg 1990-ben hétszázezer ügy érkezett a bíróságokra - beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is - 2000-ben ez a szám már meghaladta az egymillió-egyszázezret. A bírósági reform azért mégis meghozta első eredményeit, a bírák több mint dupla annyi ügyet fejeztek be, mint 1990-ben. (Akkor ötszázezret, 2000-ben több mint egymilliót.)

A megnövekedett munkateherrel a létszám mellett a bíróságok által használt épületek alapterülete is - legalább némileg - lépést tartott. Ma már harmadával nagyobb az a terület, amit bíróságok használnak.

A bíróságok költségvetésében azonban a finanszírozás mértéke reálértéken egyáltalán nem nőtt, sőt mára csökkent is. Az Antall-kormány idején még jelentősen növekedett a bíróságok költségvetése. A jogállamiság egyik alapintézményének kiépítésére a költségvetés jelentősen, az inflációt leszámítva 61 százalékkal több pénzt biztosított a korábbinál. Jelentős volt a növekedés 1994-ben is, a Boros-kormány működésének végén, amikor rendezték a bírói fizetéseket. Majd jött a Bokros-csomag és a pénzügyi megszorítások. Emiatt 1995-ben reálértékben már jelentősen csökkent a bíróságok költségvetése, egy év alatt majdnem húsz százalékkal. Viszont 1998-ban, a bírósági reform évében a bíróságok tulajdonképpen visszakapták azt, amit a Bokros-csomag miatt elvesztettek.

A bírósági fejezet költségvetése a jelenlegi kormányzati ciklus alatt lett ismét negatív előjelű. 2000-ben a bíróságok költségvetése reálértékben majdnem három, 2001-ben pedig majdnem 4 százalékkal csökkent.

Történik mindez akkor, amikor már az Európai Unió bizottságának országjelentése is sorozatosan úgy fogalmaz, hogy a költségvetési eszközök arra sem elegendők, hogy lehetővé tegyék a bírósági épületek megfelelő karbantartását, valamint a bíróságok akadálytalan működéséhez szükséges megfelelő felszerelések biztosítását. A jelenlegi költségvetési "rövid póráz" már csak azért is nehezen érthető, mert a bíróságok a maguk részéről mindet megtettek, hogy teljesítsék a velük szemben támasztott követelményeket. Jelentősen csökkent a felhalmozódott ügyhátralék, és mára az eljárások elhúzódásáról sem az ítélkező bírák tehetnek, sokkal inkább a körülmények. Még a nyáron úgy tűnt: mindennek - legalább gyorssegély formájában - meglesz az elismerése.

A magyar gazdaság is nagyon jól teljesített az elmúlt évben, ami lehetővé teszi, hogy forrást biztosítsanak a költségvetésből előre nem tervezett kiadásokra, az igazságszolgáltatásnak is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután találkozott a Legfelsőbb Bíróság elnökével. Mert megérdemli, mert szükséges és mert van rá lehetőség - fogalmazott a kormányfő. Ez a találkozó akkor négymilliárd forintot jelentett. Ebből egyrészt a bíróságok megkapták azt a nyolcszázmillió forintot, ami a köztisztviselői törvény - bíróságoktól független - módosítása miatt kellett az igazságügyi alkalmazottak féléves életpályapótlékához. Így maradt még 3,2 milliárd forintnyi ígéret. Ebből hárommilliárd forint kell az ország második legnagyobb bíróságának - amely jelenlegi állapotában alkalmatlan e minősítésre - korszerűsítésére és felújítására.

A pénz maradékából a szabálysértési ügyek miatt a bíróságokra háruló többletmunka feldolgozásához szükséges többletlétszámot támogatják. Ahhoz egyébként, hogy a szabálysértési ügyeket letárgyalhassák, már biztosított új álláshelyeket az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Ez utóbbi két, összesen 3,2 milliárd forintnyi tételből ebben az évben mindössze 367 millió forintot kapnak kézhez a bíróságok. A többit, majd jövőre - az erről szóló kormánydöntés szerint.

Az új évet egyébként négymilliárd forintos hiánnyal kezdi a bírósági költségvetési fejezet. A hiány olyan tételekből adódik, amelyeket jogszabályi előírások miatt kell kifizetnie az OIT-nek, ám ezekkel nem számolt a költségvetésben a kormány. Így jövőre sincs sok esély arra, hogy az ítélkezési munka feltételei látványos javuljanak. Helyette a belső tartalékokból kell továbbra is betömködni azokat a lyukakat, amelyek a bíróságok költségvetésében keletkeztek. Azzal viszont, hogy nincsenek meg a hatékony igazságszolgáltatás feltételei - amit az EU idei országjelentése is megállapít -, nem annyira a bíróságok veszítenek, hanem az állampolgárok - figyelmeztetnek szakmai körökben.