Sokba kerül az idei kemény tél

A hideg ellenére éves átlagban nem lesz több kátyú, mint tavaly, mert a fővárosi önkormányzat majdnem háromszor akkora összeget fordít a közutak felújítására, mint tavaly. A lakossági fűtési többletfogyasztásért semmit nem kell fizetniük mindazoknak, akiknél távfűtés van, és átalányt fizetnek, a gázzal fűtött átlagos méretű lakások esetében azonban a novemberi és a decemberi számla különbsége 3-4000 forint is lehet.

Az útfenntartási munkálatokra a fővárosi önkormányzat negyedik éve 900 millió forintot szavaz meg, ebből az összegből csak fenntartási munkákat lehet elvégezni, útfelújításra már nem jut.

Télen az utak különösen ki vannak téve a hőmérséklet-ingadozás következtében a hibásodásnak. Ebben az időszakban azonban nem lehet tartós javító munkálatokat végezni, csak hideganyagos technológiával tömhetik be a kátyúkat. A végleges javítást csak tavasszal tudják elvégezni, öntött vagy hengerelt aszfalttal.

A hideg időjárás ellenére átlagosan nem lesz több kátyú ebben az évben sem, mint eddig, mivel az idénre tervezett 13,3 milliárd forintból lényegesen hosszabb útfelületet tudnak teljesen felújítani, mint a tavalyi 5 milliárdból, nyilatkozta lapunknak Konyády Zsófia, a fővárosi önkormányzat út- és műtárgy alosztályának vezetője. Ott, ahol nincs megbontva az útburkolat, nem keletkeznek kátyúk, és ezeken a szakaszokon ötéves burkolatfelbontási tilalom érvényes.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. kezelésében levő fő- és tömegközlekedési - 1000 kilométeres - útvonalon egy év alatt 63 186 úthiba keletkezett, tudtuk meg Szegedi Péter szóvivőtől. Ebből 62 ezret kijavítottak, de amikor tartósan 0 fok alatt van a hőmérséklet, hetente újabb 900-1000 úthiba keletkezik. Ezeket az útellenőri szolgálat naponta regisztrálja, és attól függően, hol vannak, illetve mennyire veszélyesek, legkésőbb egy héten belül kijavítják őket.

A téli munkákra ezen felül eddig 581 144 126 forintot költött a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. - mondta Szegedi Péter -, a tavalyi télhez képest lényegesen többet. November 16-tól 1800 köbméter sót, 1400-1500 köbméter kevert hintőanyagot, 372 köbméter homokot és 28 810 gépi úttisztítási üzemórát használtak el. A szóvivő elmondta, hogy bár most nincs hó, de a páralecsapódás miatt a hidakon, felüljárókon, tömegközlekedési és hegyi utakon naponta el kell végezni a síkosságmentesítést. A téli munkák költségeit is a fővárosi önkormányzat finanszírozza, a közterület-fenntartóval kötött szolgáltatási szerződés alapján.

Azok a gépkocsi-tulajdonosok, akiknek mégis káruk származik egy-egy kátyú miatt, az adott út kezelőjéhez fordulhatnak kártérítésért - mondta lapunknak Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub ügyvédje. Ebben az esetben le kell fényképezni a kátyút, szakértővel fel kell méretni a kárt, és a bizonyítékokat el kell vinni az önkormányzat műszaki osztályához, ahonnan 30 napon belül választ kap a gépkocsi tulajdonosa. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki konkrét bizonyítékokat mutat fel, megtérítik a kárt. Ha az önkormányzat elutasítja a kártérítési igényt, akkor bírósághoz lehet fordulni, ez az út azonban sokkal hosszabb és költségesebb.

Ezen a télen eddig azok jártak jobban, akiknek távfűtéses lakásukban még nincs saját mérőórájuk, és átalánydíjat fizetnek. Ez az összeg ugyanis állandó, az esetleges többletköltségeket a szolgáltató állja. Ez az állapot azonban már csak 2003 végéig marad így, akkorra ugyanis minden épületbe be kell szerelni a mérőórát, ami a tényleges fogyasztást méri, és ez után fizet a lakó.

Budapesten decemberben 240 ezer lakásnak biztosította a fűtését a Főtáv Rt., ezek 75 százaléka átalánydíjat, a maradék 25 százalék pedig az épületenkénti mérés szerint fizet, tudtuk meg Scheithauer Imre szolgáltatási igazgatótól. Hozzátette: az átalánydíjat átlagos télre számították ki, decemberre plusz 0,9 fokot. Ezzel szemben decemberben mínusz 4,3 fok volt az átlagos hőmérséklet, ami naponta 10-16 millió forint, összességében eddig 300 millió többletköltséget jelentett a Budapesti Távhőszolgáltató Rt.-nek. Januárban mínusz 1 fok a sokéves átlagos hőmérséklet, idén, az első nyolc napban mínusz 5 fok volt az átlag, ez 50 millió forint többletet jelent. A különbséget a Főtáv Rt. fizeti, bizonyos költségek átcsoportosításából. Idén lehet, hogy kevesebb pénz marad a felújításokra, mondta Scheithauer Imre. Azokban a lakásokban, ahol épületenkénti mérés szerint fizetnek, körülbelül 20-30 százalékkal nőtt meg a fogyasztás, ez azonban a díjak összetétele miatt csak 10-15 százalékos többletköltséget jelent. (A távhő éves költségéből ugyanis 50 százalék az alapdíj, ami nem változik, és a további 50 százalék a hődíj, ami az elfogyasztott hőenergiától függ.)

A lap információi szerint a gázzal fűtött lakások esetében is decemberben 25-30 százalékkal több energiát használtak el a fogyasztók. Ez egy átlagos, 50-60 négyzetméteres lakásnál akár 3-4000 forintot is jelenthet.

Budapesten 1 százalék alatt van azoknak a családoknak a száma, akik villannyal fűtenek, tudtuk meg Boross Norberttől, az Elmű Rt. kommunikációs igazgatójától. Emiatt a hideg nem hozott nagy változásokat a villamosenergia-fogyasztásban, néhány üzemcsarnokot leszámítva, ahol mintegy 10 százalékkal használtak több áramot. A pluszterhelés azonban nem látszik majd meg a januári számlán, mivel az éves leolvasási rendszer ezeket az egyenetlenségeket elsimítja, mondta Boross Norbert.

Korábban:

Megtérítik a kátyúk okozta károkat