<P class="MsoNormal">Parlamenti segítséget várnak az egészségügyi szervezetek

Vágólapra másolva!
Közös levélben kér sürgős segítséget valamennyi egészségügyi szakmai szervezet a kormánytól, a szakminisztertől és a képviselőktől. Ugyanis legalább 73 milliárd forintra van haladéktalanul szüksége az ágazatnak ahhoz, hogy az ellátás színvonalát biztosítani tudja. Csupán a minimálbér-emelések fedezetére 5 ezer forinttal kellene emelni egy beavatkozás ellenértékét - ez a dolgozók 60-70 százalékát érinti -, pillanatnyilag ugyanis csak a betegellátás rovására tudják ezt a kórházak kifizetni.
Vágólapra másolva!

Levélben fordult tegnap valamennyi egészségügyben dolgozó szakmai szervezet Mikola István miniszterhez, illetve a kormányhoz, hogy sürgős segítséget kérjenek. Az egészségügy konszolidációja ugyanis ma kerül a parlament elé, s a szakértők a most összeállított pontos kimutatások alapján várnak döntést a képviselőktől. Az egészségügyi szakmai szervezetek anyaga szerint legalább 72 milliárd forint kell haladéktalanul ahhoz, hogy az ágazat működőképes maradjon.

Az összeállított anyagot -amelyben részletezik, pontosan mi okozza, hogy az ellátórendszer ilyen áldatlan helyzetbe került - a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, illetve a Magyar Orvosi Kamara közösen juttatta el a miniszterhez.

Az idei minimálbér-emelés az egészségügyi dolgozóknak átlagosan 60-70 százalékát érinti, ez pedig a jelenlegi finanszírozásból megoldhatatlan. Csak a betegellátás terhére lehet a többletet kifizetni a dolgozóknak, a hiány pedig összesen legalább 10,5 milliárd forint - nyilatkozta Varga Ferenc, a kórházszövetség alelnöke.

Csupán a bérek fedezetét tekintve a mostani 100 ezer forintos pontérték helyett minimálisan 105 ezer forintra lenne szükség.

- Ez a hiány csak tovább sodorja az intézményeket a teljes csőd felé, az adósságállomány ugyanis most már valóban rohamosan nő - állítják az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének tagjai. Többek között Bartha Lajos, a szegedi városi kórház gazdasági igazgatója, aki szerint a most tervezett konszolidáció előtt mindenképpen rendbe kell tenni a gazdasági feltételeket s ezután átalakítani a rendszert. Ugyan a 2001. évi beszámolók feldolgozása még folyik, a szakmai szervezet becslése szerint várhatóan már 15-16 milliárdra duzzadt az intézmények kintlévősége, szemben az utolsó, három hónappal ezelőtti 9,8 milliárddal.

A most összeállított anyag szerint az egészségügy költségvetési reálértéke az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, a kórházi finanszírozás alapjául szolgáló HBCS-pontérték éppen 25 százalékkal kevesebb, mint négy évvel ezelőtt. Az anyag megállapítja, hogy a forráskivonás 8-10 évvel ezelőtt drasztikusabban indult meg, majd lassult, ennek oka pedig az, hogy az ellátási hiányok idővel sokkal feltűnőbbek lettek, mára viszont már elviselhetetlenek.

A szakmai szervezetek állásfoglalása szerint 2001-2002-ben elfogadott módosítások messze meghaladják az előirányzatot. Míg a gyógyító-megelőző ellátásra 31, a munkahelyi pótlékra 8,1, a traumatológia finanszírozás javítására 4,5, a gyógyszer-támogatási növekményre 46, gyógyászati segédeszközre pedig újabb 2,1 milliárdra van szükség, ami összesen 91,7 milliárd forint. Ehhez pedig még a 10,5 milliárdos minimálbér-emelési forrásigényt is hozzá kell számolni. A költségvetés viszont egyelőre mindössze 29 milliárd többletet tartalmaz, így 73,2 milliárd a hiány. Ennyi pénz kell tehát a gazdasági szakértők szerint ahhoz, hogy a rendszer továbbra is működni tudjon.

Korábban:

Elutasítják az orvosok a sztrájk-kezdeményezést